Király utcai házak

A városrész a legrégibb pesti városrészek közé tartozik. Pest önálló városi jogának megadásától mindig ez a Duna menti terülte képezte a város magját. Jelenlegi kialakulását tekintve a legjelentősebb ilyen pusztítást az 1838-as nagy árvíz végezte. 

 

A városrész alakításában nagy szerepet játszottak az 1808-ban József nádor által létrehozott Szépítési Bizottmány, majd a Közmunkák Tanács által hozott intézkedések. 

 

Az 1838-as árvíz után a Szépítési Bizottmány által kiadott, első jelentős építési és városrendezési szabályzat több lényeges előírást tartalmazott a pesti építkezésekkel kapcsolatban. Többek között előírta, hogy az építkezés megkezdése előtt a bizottmány és az ott lakók bevonásával helyszíni szemlét kell tartani, és három tervet kell beadni jóváhagyásra. Előírta a beépítési magasságot /akkor: három emelet/, a tégla főfalak vastagságát, a kőlépcsős lépcsőházakat, a földszinti padlószintnek az árvízszint feletti magasságát, a higiéniai feltételeket, hogy csak a leglényegesebbet említsük. 

 

Ezeket az előírásokat korszerűsítették és bővítették ki a Közmunkák Tanácsa által hozott 1870-es rendeletek. 

 

1872-ben a fővárost 10 közigazgatási kerületre osztották. A jelenlegi Erzsébetváros a VII. Kerület lett, a Váci-körút, Váci út, Király utca által határolt 5219m2 területen. Ezek az utak akkor jelentős, vidékre vezető főközlekedési utak voltak. A jó közlekedés tette lehetővé, hogy a kerület jelentős ipari központtá váljék. A XIX. század második felében szappangyár /Dob u./, jégszekrénygyár /Nagydiófa u./, kártyagyár /Rottenbiller u./, majolikagyár /Dob u./, gáz- és vízműberendezéseket gyártó üzem /Nagydiófa u./, épületasztalos ipari üzem /Szövetség u./, bőröndgyár /Nagydiófa u./, cukorkaüzem /Sip u./, és még sok más hasonló üzem. Kialakult itt egy szórakoztató központ is, több híres és hírhedt mulatóval, kocsmával. 

 

A Szépítési Bizottmány támogatásával több neves építész, elsősorban Pollack Mihály és Hild József, számos középületet és lakóházat tervezett erre a területre. A XIX. Század második felére Hild József szinte egyeduralmat szerzett a pesti építkezésékben. Ekkoriban kezdték meg a nagy bérházépítkezéseket is. Hild József nevéhez fűződik az ekkori időktől hosszú éveken át elfogadott sorbeépítésü lakóháztípus kialakítása. Ennek jellemzői a klasszicista stílusú, egyszerű utcai homlokzat, a belső homlokzaton körbefutó, a lakások jó külső megközelítését szolgáló függőfolyosó, a legfeljebb 3-4 lakást kiszolgáló, szépvonalú lépcsősorokkal rendelkező lépcsőház. 

 

A Majakovszkij utca 1804 körül Königgasse, 1860-tól Király utca néven volt ismeretes. Nevét az itt levő Angol Király nevű kocsmáról kapta. A jelenlegi Népköztársaság útja megnyitásáig a terület egyik legfontosabb vidékre vezető útja volt. 1951-től Majakovszkij utca. A XIX. Században szinte keleties, bazár jellegű, nagy részüket a már korábban említett elvek alapján Hild József tervezte. 

Márfy József