Király utca 28.
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
Díszes homlokzatú társasház, de a vakolat több ponton hiányos, néhány helyen a tégláig lehullott. Különösen az ablakokat keretező építészeti díszítések, az aedikulák és az épület szélei szenvedtek jelentős károkat. Utóbbiak további állapotromlásának veszélyét az ereszcsatornák cseréjévél valamikor a közelmúltban elhárították. Az egykori pompáját elvesztett homlokzaton a tetőről lógatva levezetett kábelek szinte fel sem tűnnek.
Az épület utcai földszintjének bal oldalát kis üzletek színes portáljai, jobb oldalát egyetlen élelmiszerüzlet foglalja el. Az üzletek ajtajairól, kirakatairól a 20. század végi fényképeken még látható, kifelé nyíló rácsokat kettő kivételével eltávolították. [1]
A ház különlegessége, hogy bejáratát nem faajtó, hanem szecessziós hangulatú, kovácsoltvas kapu zárja le, amely betekintést enged az árnyas udvarra. A terméskő lapokkal burkolt kapualjon át – amelynek kovácsoltvas mennyezeti lámpája a boldog békeidőket idézi – autóforgalom nincs, a fal két oldalán a kukákat helyezték el. A kapualj váratlanul nagy és növényekkel benőtt udvarra nyílik, amelynek közepén viszonylag széles út vezet keresztül jobbra és balra leágazásokkal. Sárközi Mátyás, 2006-ban megjelent a Király utcán végestelen-végig című kötetében, amelyben a történelmi emlékek felidézése mellett a környék hanyatlásának mozzanatait is érzékeltette, a 28-as számú házról dicsérően írt: „Látszik az épület állapotán, hogy a lakók igyekeznek jó polgári környezetet teremteni. A kapualjban kovácsoltvas csillár függ. Nem bűzölög a kuka. Az udvaron fenyőfa zöldell.” Egykorú észrevételeit a bejárat mellett látható Csernus Tibor Műteremudvar című festményének reprodukciójával díszített „Terézváros szép udvara 2006” feliratú, bekeretezett emléklap igazolja. A ház 2025-ben a Budapest100 belső udvarokat, tetőkerteket, zöld homlokzatokat és közösségi kerteket bemutató KÖZ/ZÖLD programjába is bekapcsolódott.[2]
Az udvaron ma is méretes fenyők nőnek, amelyek koronája a harmadik emeltig ér. A földszinti lakások elé kihelyezett kerti asztalok, karosszékek és kanapék késő őszi hidegben csak sejtetik a melegebb napok udvari életének hangulatát. A hátsó szárny bal sarkában átjáró nyílik, amelyből a hátsó lépcsőház közelíthető meg, illetve amely a hátsó udvar felé vezet. Ezt a kisebb udvart, amelyet U alakban fog közre az épület hátsó traktusa, kockakő borítja és virágládákba, -cserepekbe ültetett növények rendezetlensége teszi barátságossá – bár a szomszédban folyó építkezés zaja és képe a békés hangulatot megzavarja.
Az utcáról bevezető kapualjból jobbra nyílik a főlépcsőház, amelyben tiszta és jó állapotú, háromkarú, öntöttvas korláttal kísért, vörösmészkő lépcső vezet fel az emeletekre. A lépcső minden szinten lodzsás előtérbe érkezik, a többi szárnyon és a hátsó udvarban is kőkonzolokon nyugvó gang fut körbe, amelyet mindkét helyen kovácsoltvas korlát kísér.
Az udvari homlokzatot a tulajdonosok lakásonként újították fel, így az a sárga és a fehér különböző árnyalatiban játszik. Mivel ez a felújítási igyekezet a közös területnek számító lodzsát elkerülte, annak egységesen sárga festését csak a málló vakolat töri meg. A gangok rendezettek, tiszták, a közlekedés biztosított, de az udvari „lugasok” hangulatát a függőfolyosókon csak egy-két szék és virágláda idézi meg, pedig a „lobkorona sétányokról” feltáruló látvány pazar.
[1] https://fortepan.hu/hu/photos/?id=278969; https://fortepan.hu/hu/photos/?id=280105
[2] https://budapest100.hu/house/kiraly-utca-28/
Description
A házat az 1860-as években Dobler József építtette. Tervei kutathatók, építéstörténete jól dokumentált, de az kevésbé ismert, hogy annakidején igazi látványosságnak számított. Táncsics Eszter, Táncsics Mihály lánya és férje, Csorba Géza, akik a naplójukat feldolgozó Gyáni Gábor szerint Budapest világvárosi átalakulásának lelkes követői voltak és minden épülő és elkészült épületet megnéztek, egyik körútjuk során a mai Király utca 28-as számú házat is útba ejtették: „A Király utcában megnéztük a majd 2 millióba került Dobler-féle házat, mely a volt Bácskai-udvar helyén épült. Ez is remek épület.”[1] Nem is meglepő ez az ítélet, hiszen a következő nyolcvan évben a ház nem esett át jelentős átalakításon.
A második világháborúban viszont megsérült, a keletkezett károkat 1945 őszén tüntették el, a Kossuth Népe híradása szerint a romeltakarítás során egy akna az udvarra esett és felrobbant. A balesetben egy munkás meghalt, egy másik életveszélyesen megsérült.[2] A háború után az udvaron korábbi üzletek helyén komfort nélküli lakásokat alakítottak ki. A házat 1959-ben részben felújították, de az egyik melléklépcsőháza a háborús sérülések miatt továbbra is használaton kívül állt, az ennek előtereiben elhelyezett közös WC-ket a lakók kamrává építették át. A műemléki restaurálás 1966–70 között zajlott Rajna Ernő építészmérnök (1899–1987) tervei szerint, aki maga is a ház lakója volt. Ekkor a sérült csigalépcsőt és az előtereket megszüntették, a WC-ből kialakított kamrákat a lakásokhoz csatolták, és a konyhákból hasítottak ki kamrákat. Az emeleteken a világítóudvar beépítésével fürdőszobákat alakítottak ki, a földszinti lakások ekkor kaptak fürdőszobát, kamrát, előteret. A felújítás során a függőfolyosók sérült kőlemezeit vasbetonra cserélték, csak 27 %-uk maradt eredeti.[3] Az Esti Hírlap beszámolója szerint ennek a felújításnak is volt halálos áldozata, a II. emelet magasságából zuhant le egy kőműves.[4]
A kerület már az 1980-as évektől tervezte annak a háztömbnek a rehabilitációját, amelyhez a Király utca 28. is tartozik. 1994-ben bontották le a Király utca és a Székely Mihály utca sarkán álló, szomszédos házat. A bontás után a Király utca 28. tűzfalán az első emelet magasságában két, nagyméretű festett reklám vált láthatóvá, amelyet egy évtizedig csodálhattak az arra járók. 2004-ben a lebontott ház helyén az Autóker Holding Rt. építette fel a Király Udvart, de előzőleg a reklámokat lefényképezték és védőtakarással látták el, a két hirdetés kisméretű reprodukcióit pedig a recepción helyezték el. Az egyik hirdetés Grossmann Mór divatáru-üzletét, a másik Kristóffy és Németh vasáru-kereskedését reklámozta, és azokat stílusuk és a korabeli címjegyzékek adatai alapján az 1890-es évekre datálták a szakemberek.[5]
A Grossmann divatáru-üzlet kezdetei 1864-re nyúlnak vissza, eredetileg Grossmann József és testvére név alatt működött, de Mór kiválása miatt a közös cég megszűnt, és mindketten önállóan folytatták tovább. József a mai Király utca 36-ban, A magyar koronához, Mór a Király utca 28-ban Az arany golyóhoz címezte rőföskereskedést.[6] Utóbbiról tudjuk, hogy 1893-ban boltkapuzat, azaz üzletportál építésére kapott engedélyt.[7] A kereskedés az 1920-as években özvegye, majd fiai tulajdonában működött, és bár 1928-ban azzal reklámozták magukat, hogy menyasszonyi kelengyéket, fehérneműket, vásznakat, damasztokat, zsebkendőket, szöveteket, mosóárukat, selymeket, szőnyegeket, függönyöket stb. „már nagyanyáink is itt vásároltak”,[8] 1930-ban a cég fizetésképtelenné vált, és többet nem olvashatunk róla.[9]
Kristóffy Gyula és Németh Zsigmond 1868-ban alapították társas vállalkozásukat, amelynek üzlete kezdetben a mai Király utca 13-ban volt, 1876/77 körül költöztek át a mai Király utca 28-ba. 1869-ben a cég biztonságos és energiahatékony kőszénkályhákat reklámozott.[10] 1888-ban konyhai és háztartási vasáruk mellett korcsolyákat is hirdettek az ekkoriban A fekete golyóhoz név alatt vitt üzletükben, amely mellett a Király utca 51-es szám alatt is vittek egy fióküzletet.[11] Ugyanebben az évben Zácsek Istvánnal közösen szabadalmaztatták az úgynevezett Herkules-lakatot, amelyet később árultak is.[12] 1887-ben ugyancsak szabadalmi jogot nyertek „új szerkezetű ablak-csukó és csapózárra”, amelyet 1889-ben a Mérnök- és Építész Egyletben is bemutattak.[13] Csakhogy Vágó Ignác budapesti lakatos azzal vádolta meg a céget, hogy az ő 1881-ben elnyert szabadalmát lopták el, így a Kristóffy és Németh cég vonatkozó szabadalmát a bíróság 1892-ben megszüntette.[14] A cég a századfordulón fizetésképtelenné vált – állítólag azért, mert több építési vállalkozó nem fizette ki az átvett árut.[15] A Magyar Vaskereskedő 1902 tavaszán közölte a cég megszűnéséről szóló hírt.[16] Egy évvel később Németh testvérek néven folytatták, de ez az üzlet már a Király utca 19-ben működött.[17]
A második világháború előtt nemcsak az utcai fronton, hanem a ház udvari földszinti helyiségeiben is boltok, illetve műhelyek voltak. Az egyes üzletek pontos helye nem minden esetben azonosítható. A sajtó- és egyéb források alapján a századfordulón néhány évig az udvarban működött Pechner N. bútorkereskedése,[18] és a házban volt Stern Jónás és Társa cipőkereskedése.[19]
A századelőtől az 1930-as évek végéig az udvarban működött Lancsarics Ignác bélyegzőkészítő „vésnöki műintézete”,[20] a két háború között Hechtman Sándor címkegyártással foglalkozó dombornyomdája,[21] de volt itt kalapüzlet és egy ékszerész is. 1935-ben Badal Béla kapott engedélyt, hogy ide áthelyezett mosodáját elektromotorral szerelje fel, amely mosógépet és facsarógépet hajtott.[22] Anker nevű gőzmosodája az 1940-es évek elején még biztosan működött. A háború éveiben emellett nagyrészt a ruházati iparban dolgozó kisiparosok, szűcsök, kalapos, sapkakészítő, cipészek, női szabó dolgoztak a házban, de volt itt edénykölcsönző vállalkozás, trafik, férfiruhaüzlet és a Neuwirth testvérek ékszerész-üzlete.[23] A két testvér közül az egyik 1958-ban már Tel-Avivban hirdette magát.[24]
Az 1940-es években egy szőrmekereskedés működött itt, valószínűleg ennek helyén nyílt fűszerüzlet: 1950 májusában jelentették be, hogy tizenhét új KÖZÉRT-fiók nyílik a munkáskerületekben, köztük a Király utca 28-ban.[25] Ez a bolt a kapubejárótól jobbra működött, és megélte a rendszerváltást is, 1991-ben a Magyar Hírlapban hirdették meg a bérleti jog árverését.[26] A Kádár-korszakban ebben a házban működött a RÖLTEX karbantartó műhelye és raktára több mint 150 m2-en, ennek bérleti jogát is 1992-ben hirdették eladásra, de úgy látszik, nehezen akadt rá vevő, mert 1999-ben a Röltexet felszámoló Mátraholding még mindig hirdette.[27]
A sajtóban fellelhető adatok alapján a 2000-es évek elején új mozgalmak jelentek meg a házban és a ház körül. A Népszabadság Budapest melléklete szerint a lakóközösség 2000-ben 600 000 Ft támogatást nyert a Fővárosi Műemléki Alaptól.[28] 2002-ben Perczel Anna is dicsérte a ház és az udvar jó állapotát és kiemelte „földszintjének élő, korszerű, az utca életéhez kapcsolódó használat[át]. Itt zárt redőnyök, raktári funkciók helyett egyrészt kisebb, hagyományosabb üzletek, másrészt – éppen Grossmann Mór áruházának helyén - egy rendkívül elegáns, újonnan nyitott modern bútorüzlet található.” [29] Bár ezt a boltot nem sikerült azonosítani, az bizonyos, hogy 2000 őszén nyílt meg itt Jirzij üzemeltetésében a Psybaba Recordstore, egy legendás lemez-, ruha- és kiegészítőbolt, „a goa fanatikusainak igazi mekkája”.[30] 2003-11 között pedig itt működött egy másik kis lemezbolt is, a klasszikus és jazz-zenékre szakosodott Akadémia Zeneműbolt.[31] Sárközi Mátyás szerint ezekben az években az iszlám tanok terjesztésével foglalkozó, Hanif Iszlám Kulturális Alapítványnak is ebben a házban volt a székhelye.[32]
[1] Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története". Tanulmányok Budapest Múltjából 31. 2003, 338.
[2] Aknarobbanás a Király utcában. Kossuth Népe, 1945. október 18., 3.
[3] Pereházy Károly: Műemlék lakóépületek restaurálása a Terézvárosban. Műemlékvédelem, 1970/2, 99–100.
[4] Lezuhant… Esti Hírlap, 1970. november 26., 8.
[5] Perczel Anna – Lábass Endre: Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben, Utóirat, 2002/6, 36; Semsey Balázs: Régi festett hirdetések egy terézvárosi tűzfalon. Műemlékvédelem, 2002/5, 296–297; Csordás Lajos: Fabulon kisasszony darabokban. Népszabadság [Budapesti kiadás], 2005. május 9., 7 (fénykép a takarásról).
[6] Budapesti Közlöny, 1875. január 2., 58; A Hon 1875. június 1., 4.
[7] A középítési hetes bizottság. Építő Ipar, 1893/28., 133.
[8] Alapítva 1864… Ujság, 1928. május 27., 3.
[9] Egy régi fővárosi kézműáru-cég fizetési zavarai. Magyar Hírlap, 1930. szeptember 20., 12.
[10] A Hon, 1869. október 31., 4.
[11] Fővárosi Lapok, 1888. december 11., 2512.
[12] 1888-ik évi február hóban engedélyezett szabadalmak. 241. Központi Értesítő, 1888/28, 222.
[13] A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1888/10, 58.
[14] Központi Értesítő, 1892/19, 313.
[15] Magyar Kereskedők Lapja, 1899. november 26., 2.
[16] Magyar Vaskereskedő, 1902. március 30.
[17] Németh testvérek. Magyar Szó, 1903. április 5., 18.
[18] Bútor alkalmi vétel… Pesti Hírlap, 1907. október 29., 29.
[19] Albion tornacipő…Magyar Cipész-újság ,1907/22, 7.
[20] Magyar Kereskedők Lapja, 1927. október 29., 6.
[21] Papír-szaklap, 1923. december 7., 3.
[22] Bernáth László – Hendrich Ervinné (szerk.): Adalélok a belső Terézváros történetéhez. 1982, 213–214.
[23] Petheő Kálmán (szerk.): Budapest székesfőváros pénzintézeteinek, vállalatainak, iparosainak és kereskedőinek kettős címtára. 1942, 107.
[24] Óra – ékszer – ezüst… Új Kelet, 1958. február 14., 11.
[25] Tizenhét új Közért-fiók nyílt a munkáskerületekben. Világosság, 1950. május 10., 6.
[26] Árverési hirdetmény. Magyar Hírlap, 1991. december 30., 13.
[27] A Mátraholding Rt. budapesti iroda… Magyar Hírlap, 1999. május 27., 13.
[28] Felújítják a volt királyi bérpalotát. Népszabadság [Budapesti kiadás], 2000. június 30., 27.
[29] Perczel Anna – Lábass Endre: Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben. Utóirat, 2002/6, 36.
[30] Psybaba. Freee Magazin, 68–69., 2001, 51.
[31] https://fidelio.hu/klasszikus/rondo-kis-lemezboltok-vezetoi-valaszolnak-123019.html
[32] Sárközi Mátyás: A Király utcán végestelen-végig. Kortárs, 2006/3.,117.
Keywords
Citation
URL
Collections
Picture copyright holder
Mészáros Balázs
Building name
Király utca 28.
Building address
Király utca 28.
Date (Built / Created)
1863
GPS latitude
19.05889
GPS longitude
47.49995
Rights
CC BY 4.0