Ajánló 9789631424843
Date
2011
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Magvető Kiadó
Abstract
Életünk fontos könyvei
Ulickaja, Ljudmila: Vidám Temetés ………és a többi könyve
Novák Éva
A Lomonoszov Egyetemen, Moszkvában 1970 környékén végzett egy biológus nő, aki később genetikusként dolgozott, de a hetvenes évek Moszkvájában nem csak a DNS izgatta Őt és a munkatársait, hanem azok a vérlázító egyenlőtlenségek és igazságtalanságok, amelyek Sztálin országában jelen voltak akkor szép számmal. A Petri – csészék és lombikok között – felejtve a genetika izgalmait megjelentek a szamizdat kiadványok és Ulickaját az én és remélem, mások gyönyörűségére kirúgták állásából, rákényszerítve Őt arra, hogy írni kezdjen és megszülethessen a XX. század Csehovja női kiadásban.
Ulickajának nem lehet neki ugrani. Finoman, szépen kell megközelíteni, ezért javaslom először a Vidám temetést, ebben is benne van már minden tehetsége, józansága, embersége és határtalan érzékenysége, de még nem jelentkezik a politika és az emberi nem tömeges bűnei, úgy, mint NAGYREGÉNYÉBEN a Daniel Stein-tolmácsban.
A Vidám temetés „egyszerű” alaptörténete: Alik, a New Yorkba emigrált orosz-zsidó festőművész haldoklik, barátai, szerelmei, szeretői körülveszik és a legmarkánsabb kapocs köztük az emigráltak kusza, megfejthetetlen életérzése, összeütközésük az amerikai létformával és annak megjelenítése, hogy szavak nélkül is lehet….
„Moszkva, Kaluga, Los-Angelos,
Egyesültek, mint egy kolhoz…
Ó Saint Luis, ó, te széles promenád
Orosz Ványa dzsesszdalokat bazsevál”
„Micsoda régi, kedves dallam volt ez, mindenki mosolygott rá, az amerikaiak is, az oroszok is, az oroszoknak ez a zene többet jelentett: egykor a gyűléseken leteremtették miatta az embert, kicsapták az iskolából, egyetemről. Fajka megpróbálta elmagyarázni ezt a lovagjának, de nem volt elég szava hozzá. De hát hogyan is lehetne elmagyarázni azt, hogy amikor minden végtelenül szomorú, akkor hirtelen édes öröm önt el, vagy éppen fordítva, a testedet vidámság, teljes öröm tölti el, és akkor honnan az a szomorú dallam, amely összeszorítja a szívedet….Hát ezért rúgták ki az embert.
Ljuda, aki olyannyira belakta ezt a házat az elmúlt napokban, hogy most, miután ivott kicsit, elfelejtette, hol is van, minduntalan át akart szaladni a szomszédasszonyához Tomocskához, hogy kiöntse neki a lelkét, és sehogy se tudta felfogni, hogy a Szrednyetyisinszkij köz nem a sarkon túl van.”