A hét könyve - heti külföldi szakirodalmi ajánló
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
Item Érzelmek a mediatizált diskurzusokban(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményKARIN WAHL-JORGENSEN EMOTIONS, MEDIA AND POLITICS című könyve azon az egyszerű előfeltevésen alapul, hogy az érzelmek központi szerepet játszanak a társadalmi és politikai életünkben, és abban, ahogyan mi magunkhoz, másokhoz és közösségekhez viszonyulunk. Wahl-Jorgensen empirikusan azt vizsgálja, hogyan konstruálódnak és cirkulálnak az érzelmek a mediatizált diskurzusokban.Item Keresztény szociológia kérdőjelekkel(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményLehetséges-e keresztény szociológia? Miért ne, ha lehetséges például marxista, feminista, posztkolonista? Miért ne lehetne a szociológiát keresztény nézőpontból vagy álláspontról művelni, társadalmi jelenségeket elemezni-vizsgálni? Miért ne lehetne nem semlegesnek lenni, vagy egyenesen aktivista szociológiát művelni – keresztényként? De miben is állna a keresztény szociológia? Mit hoz, mit ad (és mit visz)? JOSEPH A. SCIMECCA THE NOT SO OUTRAGEOUS IDEA OF A CHRISTIAN SOCIOLOGY című könyvét ajánljuk, amely akkor is figyelemre méltó, ha a keresztény szociológia koncepciójának megalkotásában esetleg kudarcot vall.Item Szociológiaelmélet és digitális társadalom(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteménySzüksége van-e még a szociológiának elméletekre a Big Data korában? Ha a Big Data meghaladottá teszi a tudástermelés hagyományos, elméletfüggő módját a szociológiában (is), akkor ezzel a szociológiaelméleteknek (is) passé? És ha nem, akkor az általunk ismert, „nagy” szociológiaelméletek nem veszítették-e el érvényességüket a Big Data korában, használhatók-e még ezek egyáltalán a digitális társadalom megragadására és megértésére? ORI SCHWARZ SOCIOLOGICAL THEORY FOR DIGITAL SOCIETY című könyvét ajánljuk.Item Férfiasság – identitás és testesülés(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményVannak tudományok, amelyeknek az örök ifjúság jutott osztályrészül. Ezek közé tartoznak az empirikus tudományként fölfogott társadalomtudományok. Feladatuk lényegéből és a tapasztalati valóság természetéből fakad az újabb és újabb fogalmi konstrukciók elkerülhetetlensége, de egyben mindegyiknek a mulandósága is. Fogalmaikkal együtt ezek a tudományok, feltéve, ha komolyan veszik feladatukat: megérteni és magyarázni, nem megerőszakolni vagy leuralni akarják a tapasztalati valóságot, minduntalan megújulnak. Ennek a meg- megújulásra kész, örök ifjúságra ítéltetett társadalomtudománynak ma is példaértékű műve VICTORIA ROBINSON ÉS JENNY HOCKEY MASCULINITIES IN TRANSITION című, több mint tíz évvel ezelőtt, 2011-ben megjelent könyve.Item Tér és mobilitás à la Bourdieu(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményPierre Bourdieu addig a szociológia „klasszikusa”, amíg tud mondani nekünk valamit; ha megmondjuk, mit, azzal választ adunk a kérdésre, hogy mire jó ma nekünk az ő szociológiája. Ez egy sajátos megközelítésmódot föltételez: úgy fordulunk egy szociológus szövegei felé, hogy megtaláljuk benne azt, ami valamilyen szempontból hasznos, alkalmazható, értékes vagy fontos mondanivalóval szolgál. Próbának vetjük alá a „klasszikust”, hogy tényleg klasszikus-e, vagyis tényleg tud-e nekünk mondani valamit. Pontosan ezt csinálja DEBORAH REED-DANAHAY BOURDIEU AND SOCIAL SPACE: MOBILITIES, TRAJECTORIES, EMPLACEMENTS című könyvében.Item Feminizmus és neoliberalizmus(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményANGELA MCROBBIE FEMINISM AND THE POLITICS OF RESILIENCE című könyve feminista nézőpontból vet számot a neoliberalizmussal összekapcsolódó, társadalmat polarizáló (társadalmi különbségeket re/produkáló) gyakorlatokkal; fejezetről fejezetre azt vizsgálja, hogy a társadalmi polarizációt (társadalmi különbségeket) hogyan produkálja és reprodukálja a populáris kultúra és média, és a nőiség normatív eszméi milyen szerepet játszanak ebben.Item Civilizációszociológia à la Weber(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMax Weber mai is használható és széleskörű útmutatással szolgál az empirikus civilizációkutatás számára. Szisztematikus formában ugyan soha, sehol nem prezentálta, de még magát a civilizáció szót sem használta terminusként, Max Webernek mégis van civilizációszociológiája – állítja Stephen Kalberg, aki MAX WEBER’S SOCIOLOGY OF CIVILIZATIONS: A RECONSTRUCTION című, több száz oldalas könyvében arra vállalkozik, hogy rekonstruálja a civilizációk Max Weber-i szociológiáját. Nem öncélúan teszi ezt, hanem azért, mert úgy látja, a civilizációk empirikus és szisztematikus kutatására ma sürgető szükségünk van.Item Az együttcselekvés szociológiai elmélete(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA Függetlenségi Nyilatkozat közös produktum volt. Az Amerikai Alkotmány szintén. Egyvalaki is ki tudta volna találni és meg tudta volna írni, akkor sem lett volna akármilyen (voltak ott koponyák), de nem lett volna olyan (nagyon valamilyen), amilyen végül is lett. Ez mutatja az együttcselekvés erejét: egyedül is megy, de nem lesz meg benne az a többlet, amit az „együtt” visz bele, például azzal, hogy középre teszik és megbeszélik a dolgokat, úgy, hogy senki sem félti magát, vagy senki sem győzni akar, maguk a dolgok, a közös dolgok fontosak, élveznek elsőbbséget, nem pedig az egók. GARY ALAN FINE THE HINGE című könyvét ajánljuk, amelynek alapkérdése: hogyan cselekednek együtt az emberek, azaz mik az együttcselekvés lehetőségfeltételei?Item Algoritmus és intimitás(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok beköltöztek életünk majd minden zugába, egyre inkább ezek irányítják, vezérlik életünket. Még ha erről gyakran nincs is tudomásunk, nap mint nap kapcsolatba lépünk velük, valahányszor csak használjuk a Google-t, meghallgatunk a Spotifyon, Deezeren vagy Tidalen egy dalt, megosztunk a Facebookon vagy az Instagramon egy fényképet a barátainkkal. Ezzel digitális nyomokat hagyunk magunk után, melyeket az algoritmusok arra használnak, hogy hatást gyakoroljanak a velük folytatott interakcióinkra, vágyainkra, érzéseinkre, választásainkra, döntéseinkre. Hogyan hat mindez a személyes-intim kapcsolatainkra, vagyis hogyan formálja, alakítják át a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok az intimitást? Erről szól ANTHONY ELLIOTT ALGORITHMIC INTIMACY: THE DIGITAL REVOLUTION IN PERSONAL RELATIONSHIPS című könyve.Item Digitális szubkultúrák(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTranszgresszív ifjúsági szubkultúrák a digitális terekben – ez az etnográfiai esettanulmányokat tartalmazó DIGITAL YOUTH SUBCULTURES gyűjteményes kötet tárgya. Szerzői kutatásaik során nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit csinál a digitális technológia, média a fiatalokkal, hanem hogy ők mit csinálnak a digitális technológiával, médiával: miért és hogyan használják a digitális közösségi tereket a transzgresszív ifjúsági szubkultúrák.Item Könyörtelenség és politika(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA dilemmák, amikkel a liberálisok küzdenek, a liberálisoké, a nemliberálisoknak nincs dolga velük; felkelthetik érdeklődésüket, de álmatlan éjszakákat aligha okoznak nekik. Ha viszont az ilyen dilemmák között van olyan, amelyik nem sajátosan liberális vagy nem a liberálisok sajátja, akkor már más a helyzet. Pontosan egy ilyen dilemma áll JOSHUA CHERNISS LIBERALISM IN DARK TIMES: THE LIBERAL ETHOS IN THE TWENTIETH CENTURY című könyvének középpontjában.Item Foucault és a neoliberalizmus(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményFoucault és neoliberalizmus – mi köze e kettőnek egymáshoz azon túl, hogy Foucault 1978–79-es, a Naissance de la biopolitique című előadássorozatában górcső alá vette a neoliberalizmust? Érdekes egyáltalán Foucault neoliberalizmushoz való viszonya? Kinek? Miért? Milyen szempontból? Ezekre a kérdésekre választ kell adnia FOUCAULT, NEOLIBERALISM, AND BEYOND című tanulmánykötetnek, mert különben csak igen szűk kör érdeklődésére számíthat, s könnyen a könyvtárak exkluzív helyén, a raktárban landolhat.Item Szexuális tőke(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA szex radikális politikai gazdaságtana – ezt kínálja olvasóinak DANA KAPLAN ÉS EVA ILLOUZ WHAT IS SEXUAL CAPITAL? című könyve. Nem egyszerűen azzal a közkeletű nézettel szakít, hogy a szex teljesen természetes dolog és magánügy, hanem azzal is, hogy szexnek nincs köze a társadalmi struktúrához. Legfőbb állítása, hogy a szex mint tőke nem csupán a nemi viszonyokkal függ össze, hanem az osztályviszonyokkal is, a szexuális tőke sajátos, neoliberális fajtája pedig nem annyira nemi, sokkal inkább osztályviszonyokkal átitatott.Item Összezsúfolt modernitás(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA modernitás sokféle – régi nóta ez a társadalomtudományokban, azon belül a szociológiában. Ebben a diskurzusban viszi saját SZÓLAMÁT CHANG KYUNG-SUP THE LOGIC OF COMPRESSED MODERNITY című könyvével, melyben Dél-Korea példájának részletgazdag elemzésével vázolja föl az összezsúfolt modernitás elméletét.Item Jövőszociológia(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA jövő szociológiája – ez a tárgya a Sociology: A Journal of the BRITISH SOCIOLOGICAL ASSOCIATION áprilisi, könyvtárunkban olvasható különszámának (VOLUME 57, NUMBER 1, 2023). Maga a szókapcsolat kétértelmű, de igen hamar kiderül, hogy a tanulmányok többségének középpontjában nem a szociológia jövője vagy a jövő szociológiája, hanem a jövőszociológia és annak jövője áll.Item Érintések nélkül(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteménySzámos technológiai újítás elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását és fönntartását, egymáshoz közelebb hozva az embereket, ezek a technológiai újítások ugyanakkor meg is változtatják a társas kapcsolatokat, egymástól eltávolítva az embereket. Hogyan tudunk egymással értelemteljes és intim kapcsolatokat kialakítani, azokat megőrizni a mai világban, melyben a technológia lehetővé teszi, megkönnyíti, támogatja és elősegíti a távkapcsolatokat, és egyáltalán miért is kellene nekünk ezt tennünk?Item Mire jó a nyelv, és mire nem?(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA nyelv legveszélyesebb tulajdonsága, hogy lehetővé teszi számunkra, hogy olyasmit mondjunk, ami nem igaz. A veszély nem egyszerűen az, hogy a nyelv által félre lehetünk vezetve, meg lehetünk tévesztve, át lehetünk verve, hanem hogy a hazugság a szociális koordinációban sokkal hatékonyabb tud lenni, mint az igazság.Item Az információ értéke(2020) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAz információ hasznáról és káráról az élet szempontjából – erről szól CASS R. SUNSTEIN TOO MUCH INFORMATION: UNDERSTANDING WHAT YOU DON’T WANT TO KNOW című könyve. Amellett érvel, hogy a túl sok és a túl kevés információ egyaránt káros. Nem a cselekvőképesség gyarapítása vagy elősegítése, hanem jólétünk szempontjából. Az információ haszna és kára az élet szempontjából annyit tesz tehát: az információ értéke az élet habos oldalának szempontjából.Item Paulo Freire kritikai pedagógiája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA kritikai pedagógia nem egyszerűen egy pedagógiai irányzat. Van ugyanis egy határozott képe a társadalomról, a hatalmi viszonyokról és ezek hatásáról az oktatásra, a pedagógiát pedig ebben a keretben értelmezi. Azt állítja, hogy az oktatási és a társadalmi kérdések nem kezelhetők egymástól függetlenül, mert a társadalmi egyenlőtlenségek és alá-fölé rendeltségek az oktatásban is megjelennek és újratermelődnek. A feladat az, hogy ezt a struktúrát megtörjük, az elnyomottakat fölszabadítsuk. Ennek eszköze és útja-módja a kritikai pedagógia, amely ezért se nem csupán egy módszer, se nem csupán egy alternatív pedagógia, hanem konkrét gyakorlati-politikai cél szolgálatába állított pedagógia: a társadalmi viszonyokat megváltoztató, átalakító, átformáló forradalmi gyakorlat.Item A vallások hanyatlásának okai és következményei(2021) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA modern társadalmak nem süllyednek morális káoszba vallás nélkül. A vallás nem szükséges és nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi kohéziónak és közösségi morálnak. Ez a 2021 májusában elhunyt Ronald F. Inglehart politológus utolsó, posztumusz megjelent könyvének két legfőbb állítása.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »