A hét könyve - heti külföldi szakirodalmi ajánló
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing A hét könyve - heti külföldi szakirodalmi ajánló by Author "FSZEK KK Szociológiai Gyűjtemény"
Now showing 1 - 20 of 58
Results Per Page
Sort Options
Item A gender mint társadalmi struktúra(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményGender mint társadalmi struktúra – így nevezi Barbara J. Risman azt a modellt, amelyet az amerikai Y-generáció körében végzett empirikus kutatása elméleti és értelmezési kereteként dolgozott ki. Arra az egyszerű kérdésre keresett választ, hogy mit kezdenek e generáció tagjai a genderrel.Item A kiszámíthatatlanság ideje(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA munkaidő, annak tartama, tagolódása, ritmusa nagymértékben befolyásolja azt, ahogyan az életünket tapasztaljuk, és elválaszthatatlanul összefügg a munkaszervezettel meg a társadalommal. Amint a társadalom, benne a munkaszervezet megváltozik, megváltozik az időkultúra is. AILEEN O’CAROLL WORKING TIME, KNOWLEDGE WORK AND POST-INDUSTRIAL SOCIETY: UNPREDICTABLE WORK című könyve a posztindusztriális társadalmak időkultúrájáról szól, melynek alapelve a kiszámíthatatlanság, nem pedig a szokás, a rutin és a standardizáltság.Item A magyar jazzszíntér játszmái(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményHavas Ádám könyvében a magyar jazzszíntérről mesél nekünk, és mégsem, másról beszél, mint amiről beszél, éspedig arról, amit a magyar jazzszíntér résztvevői jazz-zenét játszva és jazz-zenéről meg önmagukról mint jazz-zenészekről beszélve tesznek.Item A megfigyelés politikai geográfiája(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA megfigyelés lényegi kapcsolatban áll a térrel, és e kapcsolat kétoldalú. A tér nem egyszerűen a megfigyelés tárgya, közvetítője, helye és statikus háttere, hanem alakítója-formálója; a megfigyelés pedig nem egyszerűen áthatol a téren, mint fény az üvegen, hanem beleíródik a térbe, alakítja-formálja azt. Nemcsak a megfigyelés hat a térre (szerkezetére, használatára, tapasztalatára és benne zajló cselekvésre), hanem a terek (szerkezete, használata, tapasztalata, bennük zajló cselekvések) is hatnak a megfigyelésre. A tér és megfigyelés kölcsönösen konstituálják egymást.Item A társadalmi gyakorlatok elmélete(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAz emberi gyakorlatok meghatározóak és alapvetőek a társadalmi valóságot illetően. De mi is az a gyakorlat? És miben is áll meghatározó-alapvető szerepük a társadalmi valóságot illetően? Mi következik elméletileg abból, ha a gyakorlatoknak meghatározó-alapvető szerepet tulajdonítunk? Mi a különbség az ilyfajta gyakorlatközpontú és más társadalomtudományos elméletek között? Mi következik gyakorlatilag, az empirikus kutatásra nézvést, ha a gyakorlatokat alapvetőnek-meghatározónak tartjuk?Item A vallások hanyatlásának okai és következményei(2021) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA modern társadalmak nem süllyednek morális káoszba vallás nélkül. A vallás nem szükséges és nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi kohéziónak és közösségi morálnak. Ez a 2021 májusában elhunyt Ronald F. Inglehart politológus utolsó, posztumusz megjelent könyvének két legfőbb állítása.Item Algoritmus és intimitás(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok beköltöztek életünk majd minden zugába, egyre inkább ezek irányítják, vezérlik életünket. Még ha erről gyakran nincs is tudomásunk, nap mint nap kapcsolatba lépünk velük, valahányszor csak használjuk a Google-t, meghallgatunk a Spotifyon, Deezeren vagy Tidalen egy dalt, megosztunk a Facebookon vagy az Instagramon egy fényképet a barátainkkal. Ezzel digitális nyomokat hagyunk magunk után, melyeket az algoritmusok arra használnak, hogy hatást gyakoroljanak a velük folytatott interakcióinkra, vágyainkra, érzéseinkre, választásainkra, döntéseinkre. Hogyan hat mindez a személyes-intim kapcsolatainkra, vagyis hogyan formálja, alakítják át a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok az intimitást? Erről szól ANTHONY ELLIOTT ALGORITHMIC INTIMACY: THE DIGITAL REVOLUTION IN PERSONAL RELATIONSHIPS című könyve.Item Amit a polgári ellenállásról mindenkinek tudnia kell(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMi is az a polgári ellenállás, és mi nem az? Mit nevezünk polgári ellenállásnak, mit nem? Miért épp polgári ellenállásnak nevezzük, nem pedig másképp? Mitől és hogyan lehet sikeres, eredményes, hatékony a polgári ellenállás? Mit jelent a demokráciára nézvést, hogy egy polgári ellenállást gyakorló kisebbség elkergeti a kormányzatot? Hogyan definiálható az erőszakmentes akció? Vannak olyan helyzetek, amikor az erőszakmentes polgári ellenállás lehetetlen, csak az erőszakos lehetséges? Volt egyáltalán tiszta, mindenféle erőszaktól mentes polgári ellenállás? Az erőszakmentes polgári ellenállás is erőszakkal jár? A járulékos erőszak elkerülhetetlen? Van jövője a polgári ellenállásnak a mai „okos” autoriter rezsimekkel szemben?Item Antiposztmarxizmus és történelmi materializmus(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAntiposztmarxista – így nevezhetjük azt a kritikai elméleti pozíciót, amelyet Ellen Meiksins Wood Democracy Against Capitalism: Renewing Historical Materialism című könyvében dolgoz ki. E pozíció egyszerre korszerű és korszerűtlen: a jelenkori kapitalizmus megfelelő kritikájának érdekében szembefordul a posztmarxizmussal, és fölújítja a történelmi materializmust.Item Autoriter kényszergyakorlás demokráciában(2021) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMiközben a „harmadik hullám” idején demokratizálódott latin-amerikai országokban virágoztak a demokratikus intézmények, a rendőrség autoriter enklávéként maradt fönn. Számos elemző vélte úgy, hogy ez a demokratizálódás előtti katonai diktatúrák öröksége, és a demokratizálódás félresikerültségét, a demokratikus intézmények tökéletlenségét tanúsítja. Yanilda María Gonzáles viszont azt állítja: a rendőrség autoriter enklávéként való fönnmaradása a demokratikus folyamatokban és a mindennapi demokratikus politika logikájában gyökerezik, valamint abban a viszonyban, amely a politikát demokráciában is a politikai hatalommal bíró rendőrséghez és a politikai hatalom kiaknázható forrását jelentő rendészethez fűzi.Item Az anarchia princípiuma: zsidó politikai teológia és demokráciaelmélet(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA 20. századi zsidó politikai teológiát olvashatjuk úgy, mint az anarchia princípiumára irányló vizsgálódást. Miguel Vatter erről szóló könyve több mint zsidó eszmetörténet vagy politikai teológia. Mert az anarchia princípiumára irányuló vizsgálódás tétjei túlmutatnak mindkettőn: demokráciaelméletiek.Item Az együttcselekvés szociológiai elmélete(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményA Függetlenségi Nyilatkozat közös produktum volt. Az Amerikai Alkotmány szintén. Egyvalaki is ki tudta volna találni és meg tudta volna írni, akkor sem lett volna akármilyen (voltak ott koponyák), de nem lett volna olyan (nagyon valamilyen), amilyen végül is lett. Ez mutatja az együttcselekvés erejét: egyedül is megy, de nem lesz meg benne az a többlet, amit az „együtt” visz bele, például azzal, hogy középre teszik és megbeszélik a dolgokat, úgy, hogy senki sem félti magát, vagy senki sem győzni akar, maguk a dolgok, a közös dolgok fontosak, élveznek elsőbbséget, nem pedig az egók. GARY ALAN FINE THE HINGE című könyvét ajánljuk, amelynek alapkérdése: hogyan cselekednek együtt az emberek, azaz mik az együttcselekvés lehetőségfeltételei?Item Az információ értéke(2020) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményAz információ hasznáról és káráról az élet szempontjából – erről szól CASS R. SUNSTEIN TOO MUCH INFORMATION: UNDERSTANDING WHAT YOU DON’T WANT TO KNOW című könyve. Amellett érvel, hogy a túl sok és a túl kevés információ egyaránt káros. Nem a cselekvőképesség gyarapítása vagy elősegítése, hanem jólétünk szempontjából. Az információ haszna és kára az élet szempontjából annyit tesz tehát: az információ értéke az élet habos oldalának szempontjából.Item Civilizációszociológia à la Weber(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMax Weber mai is használható és széleskörű útmutatással szolgál az empirikus civilizációkutatás számára. Szisztematikus formában ugyan soha, sehol nem prezentálta, de még magát a civilizáció szót sem használta terminusként, Max Webernek mégis van civilizációszociológiája – állítja Stephen Kalberg, aki MAX WEBER’S SOCIOLOGY OF CIVILIZATIONS: A RECONSTRUCTION című, több száz oldalas könyvében arra vállalkozik, hogy rekonstruálja a civilizációk Max Weber-i szociológiáját. Nem öncélúan teszi ezt, hanem azért, mert úgy látja, a civilizációk empirikus és szisztematikus kutatására ma sürgető szükségünk van.Item Demokrácia és a többség zsarnoksága(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményNyirkos Tamás The Tyranny of the Majority című könyve a többség zsarnokságának fogalomtörténete, de vele a szerző a demokrácia történetét is elmeséli nekünk: azt, amelynek mozgatója a többség zsarnokságának kísértete, és amely szerint a mai „demokráciák” a többség zsarnokságától való félelem gyümölcsei.Item Digitális szubkultúrák(2024) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTranszgresszív ifjúsági szubkultúrák a digitális terekben – ez az etnográfiai esettanulmányokat tartalmazó DIGITAL YOUTH SUBCULTURES gyűjteményes kötet tárgya. Szerzői kutatásaik során nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit csinál a digitális technológia, média a fiatalokkal, hanem hogy ők mit csinálnak a digitális technológiával, médiával: miért és hogyan használják a digitális közösségi tereket a transzgresszív ifjúsági szubkultúrák.Item Digitális vallás(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményTweetel Ferenc pápa, tweetel a Dalai Láma, tweetelnek lelkipásztorok, rabbik, muszlim és más vallási vezetők. Élő 24 órás streamelést láthatunk Jeruzsálemből, Mekkából vagy éppen Lourdes-ból. Közben az egyházak vagy vallási hátterű cégek különféle alkalmazásokat fejlesztenek-kínálnak a vallásgyakorlók számára. A történelmi egyházak, mint ahogyan más egyházak, vallási szervezetek, közösségek vagy csoportok is, használják a digitális médiumokat arra, hogy megjelenítsék magukat, közvetítsék üzenetüket, szervezzék, építsék, gondozzák a közösségeiket, de a digitális médiumok egyúttal a vallásgyakorlás helyei és színhelyei is lettek.Item Egy új erőszakelmélete felé(2022) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményMichael Riekenberg Gewalt: Eine Ontologie című könyvében a kulturális antropológia ontológiai fordulatához kapcsolódva kísérel meg olyan szemléletmódra és fogalmakra szert tenni, amelyek egy új erőszakelmélet vázlatának alapjául szolgálhatnak. Egy ilyen vázlatot ugyan nem dolgoz ki, de két elemét markánsan körvonalazza. Az egyik az ontológiai szemléletmód, a másik az erőszak testiséghez kötöttsége.Item Elismeréselmélet újratöltve(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményHa Emmanuel Renault The Experience of Injustice: A Theory of Recognition című könyvét egyetlen mondatban szeretnénk összefoglalni, akkor ez a mondat így szól: újítsuk meg Axel Honneth eredeti programját, mely szerint az elismerés elmélete mint kritikai elmélet az igazságtalanság tapasztalatának fenomenológiai analízisében ver gyökeret.Item Elismeréselmélet újratöltve(2023) FSZEK KK Szociológiai GyűjteményÚjítsuk meg Axel Honneth eredeti programját, mely szerint az elismerés elmélete mint kritikai elmélet az igazságtalanság tapasztalatának fenomenológiai analízisében ver gyökeret.
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »