dc.coverage.spatial	1061 Budapest Király utca 54 – Hegedű utca 1/a.
dc.date.accessioned	2026-02-02T15:33:25Z
dc.date.available	2026-02-02T15:33:25Z
dc.date.created	1871
dc.description	1699-ben a majorsági területek felosztásával a pesti városi tanács megalapította a Külvárost. Akkoriban dűlőutak vezettek 26 majorhoz. 1718-ban már rögzítették a telkek kiosztását és megindult a telekkönyvezés. Az 1730-as években kezdték meg kiosztani a házhelyeket. Ekkor kezdték meg a nagy kiterjedésű Külváros északi részét Felső-külvárosnak nevezni, ami magába foglalta a mai Terézvároson kívül Erzsébetvárost is. Az 1740-es évektől kialakították a területet átszelő főbb utcák vonalát.[2] Ezután lett a Felső-külváros neve Terézia-város, ami a Váci országút és a Kerepesi út között terült el. A XIX. század első felében. A városrész tengelye, a dűlőútból kifejlődő Király utca vezetett a Városerdő (a mai Városliget) felé. 1872-ben a főváros egyesítésekor a Felső-külvárosból két kerületet hoztak létre. A Király utca és a mai Városligeti fasor mentén jelölték ki a közös határt: a délre eső területből lett a VII. kerület, az északi feléből pedig a VI. kerületet alakították ki.[3] A telek, amelyre a bennünket érdeklő épületet két lépésben később felhúzták, az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom mögött került kiosztásra. Helyrajzi száma 6 alkalommal változott: • Helyrajzi szám (1982 óta): 29400 • 1879, helyrajzi szám: 3927 • 1879, cím: Próféta utca 1/a. – Király utca 54. • 1876 körül, Telekösszeírás, VII. füzet: 1097 • 1862 körül, Telekösszeírás, V. füzet: Király utca 49. • 1850 körül–1862 körül, Telekösszeírás, IV., VI. füzet: 1097 • 1835-1847 körül, Telekösszeírások, II., III füzet: 1026 • 1824 körül, Telekösszeírás, I. füzet: 917 (ekkor Templom utca) • 1824 előtti telekösszeírási szám: 715 A Király utcára merőleges, a mai Paulay Ede utcáig húzódó utca neve három alkalommal változott. Először Templom, majd Próféta, végül Hegedű utca lett a neve. (Néhány éve az önkormányzat megkérdezte az utca lakóit, hogy mit szólnának a „Kocsis Zoltán” névre változtatáshoz. Feltehetően a tucatnyi okmány átírásának költségei is befolyásolhatták a lakók alutasítását.) A terület korai térképein (1761 körül[4], majd 1793-ban[5], 1856 körül[6]) még az említett dűlőút látható. A 336 □-ös telek feltehetően első tulajdonosa a Lipcséből származó Carl Lindinger (Lindinger Károly) „kapcás és harisnyakötő”, aki 1809-ben nyert polgárjogot.[7] A vásárlás éve ugyan nem ismert, ám 1824-ben „A terézvárosi plébániatemplom mögötti „Lindinger-féle telken építendő tűzoltó szertár helyszínrajza” már fellelhető Budapest Főváros Levéltárában[8]. Ekkor még a telket a Király utca 49. szám alatt jegyzik. A rajzon az utca folytatásában a „Plébánosok kertje” terül el; még nincsenek épületek. Nincs nyoma annak, hogy a szertár megépült volna. Ugyanakkor a rajzon feltüntették az ekkor már megépült terézvárosi plébániatemplomot. A terézvárosi hívek számára Batthyány József hercegprímás 1777. szeptember 30-án hozta létre a plébániát, ebben az évben indult meg az anyakönyvezés is. Kápolna gyanánt a főpap Scopek Ferencné, az egykor nagyhatalmú pesti főügyész[9] özvegye majorságán álló egyik faépületet jelölte ki. Ezt a fakápolnát az egyházközség hamar kinőtte. 1801-ben megkezdődött a templom építése, majd 1809-re már használható állapotba került. Rudnay Sándor hercegprímás 1822-ben elrendelte, hogy a templom titulusát változtassák Ávilai Szent Terézre.[10][11] Lindinger Károlynak és feleségének, Frisch Teréznek nem született gyermeke. Ezért örökbe fogadták Lindinger lánytestvérének Lipcsében elárvult leányát, Bösze Augusztát (Augusta Bösse). Fleischmanné, született Bösze Auguszta (1815-1898) az akkor feltehetően üres telket 1858-ban örökölte. Férje, Fleischmann Károly (1816-1886)[12] 1861-ben Limburszky Károllyal[13] 3 szintes, alápincézett házat terveztetett. Az épületet a telek templom mögötti részén, feltehetően 1862-ben húzták fel. Szintenként hét ablaka a Templom utcára nézett, ám bejárata csak a Király utca felől[14], akkor még a telek felét kitevő nagy udvaron át volt megközelíthető. 1867-ben Fleischmann Károlyné a Templom utca felé pincelejárat építését kérelmezi, mivel a házban lakó fűszerkereskedő tevékenysége zavarja a nyugalmát és amúgy is szűknek tartja efféle tevékenységre az udvart.[15] Nem tudni, hogy a lejárat akkor megépült-e. Az újabb, a korábbinál nagyszabásúbb átépítés megtervezésére 1870-ben Fleischmann Károly Haliczky (Halitzky) Béla (1834-??) építőmestert és az ekkor 23 éves Hauszmann Alajost (1847-1926) kéri fel. Ekkor a korábbi épületet meghagyva, – az így kialakított udvar köré a telek teljes területét beépítve, alápincézve – további egy szintet építettek a meglevő házra. Férje elhunyta (1886) után Fleischmanné haláláig (1898) a házban élt. Ezt követően a bérpalotát és Szentmihály-pusztai nyaralóját és szőlőskertjét Lipcsében élő húgára, Böttner (született Bösse) Paulinára és családjára hagyta[16]. Az örökösök a házat 150.000 forintért távoli unokatestvérüknek, Meszl Lujzának és férjének Páris Vilmosnak adták el. (Meszl Lujza édesanyja, Meszl Józsefné született Lindinger Lujza (1828-1896) volt.) Párisék időközben beköltöztek a házba. Ám már 1901-ben elárverezik ingóságaikat, majd a házat 1908-ban Weiss/Weisz Emil (1869-1950) vásárolja meg. Tőle feltehetően 1948-1950 táján az állam sajátította ki az épületet. Az épület földszintjén, az utcákra nyíló üzletek települtek. A templom felől, a Király utcai saroktól a kapubejáratig tartó szakaszon először az 1880-as években Feninger József nyit kávéházat. Örököseitől 1890-ben bekövetkezett halálakor Gansterer József „kávés” vásárolja meg a műintézményt. Gansterer 1898-ban hunyt el és tőle feltehetően már az állam veszi át a bérleményt és üzemelteti a 61. számú postahivatalt egészen 2022. októberéig. Hivatkozások: [1] Szenczi Réka Zsófia: A Terézvárosi „Kerületi védett épületek vizsgálata” Program Bemutatása, Budapest, 2020. 101. oldal [2] Végváry Annamária: Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. Budapest Városvédő Egyesület, Budapest 1998. [3] ugyanott [4] HU BFL XV.16.d.241/cop14 (Térkép, helyszínrajz, rendezési terv) (Letöltve 2026.01.09.-én: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=preservica::4f648c78-c789-4289-a2e4-ee5e8a7ae785) [5] HU BFL XV 16.d.241/cop9 (Pest-Buda–Óbuda beépített területének várostérképe) (Letöltve: 2026.01.09.-én: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=preservica::bf73bbda-bf10-4bcb-81a8-c1a2fb09a444 ) [6] HU BFL XV.16.d.241/cop8 (Pest-Buda és tágabb környékének topográfiai térképe) (Letöltve 2026.01.09.-én: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=f74e060e-65ab-421c-b960-b29fc98436fa ) [7] Felesége Frisch Terézia volt. Gyermektelenek lévén örökbe fogadták Carl lánytestvérének elárvult gyermekét, Bösse Augusztát. [8] HU BFL XV.16.b.225/105 (A terézvárosi plébániatemplom mögötti Lindinger-féle telken építendő tűzoltó szertár helyszínrajza) (Letöltve: 2026.01.09.-én: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=preservica::4b0c58fd-5695-4780-9926-08fc983ce931 ) A vázrajzot Jacob Degen készítette. [9] Gerevich László, Budapest története, Budapest, 1973. 173. oldal [10] Lásd: https://avilaiterezplebania.hu/a-templom-tortenete/ és http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=1&am=4&op=plebaniaview&p_id=202 (Letöltve: 2026.01.09.-én) [11] Klösz György (1896 után?) https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/156727 (Letöltve: 2026.01.25.-én) [12] Az öröklés 1858-ban, telekkönyvezése csak 1860-ban történt meg. (Lásd: HU BFL XV.37.c.3001_4000.03963) [13] Zakariás G. Sándor, Adatok Buda építészetéhez a XIX. század első felében (in Tanulmányok Budapest Múltjából No. 12 [1957]), 291. oldal (Letöltve 2026.01.09-én: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_12/?pg=0&layout=s) Limburszky 1827-ben még kőművessegéd, majd 1830–1847 között Hild József mellett pallérként szerzett építői gyakorlatot és 1845-ben kapott építőmesterjogot. [14] Ekkor a cím még Király utca 49. (helyrajzi száma 1097) [15] Levéltári jelzet: HU BFL IV.1305 0180/1867 (Lásd: https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=5f6f0402-c364-4d84-b0d3-00e08a9d1649) [16] Buza Péter, Páris a Pilvaxban, Budapest, 2017 március, 6-9.old.
dc.description.abstract	A balra eltolt, rombusz alaprajzú, sátortetős, 3 emeletes, 4 szintes, alápincézett épület a Király és Hegedű utca sarkán áll. A jelenlegi ingatlannyilvántartás szerint az épületben összesen 38 albetét van (2025. december) Átlagos, rendezett állapotú külső és belső udvari homlokzat; kis számban a régi faszerkezetű nyílászáró műanyag szerkezetűre lett cserélve; a Király utca felőli főbejárat és a kapualj felújított, értéket megőrző, eredeti állapotú; a lépcsőház és a függőfolyósók, kovácsoltvas elemekkel díszítettek; eredeti a tetőidom, melyből a Király utca felé a tetősíkból háromszög alakú timpanon emelkedik ki; a belső udvar burkolt felületű, gondozott zöldfelülettel. A külső, közterületi homlokzat nyílászárói közül az eredeti, történeti mintára helyreállítottak vannak nagyobb számban. A kerületi – helyi, egyedi – védettségű épület fő eleme erre a Király utcai homlokzatra terjed ki. Ugyanakkor a földszinti üzletportálok kialakítása mindkét oldalon a szerkezetet zavaró.[1] Az 1870-ben készített Haliczky-Hauszmann terven mind a Hegedű, mind a Király utcai homlokzat kapuja fölött, a második szinten oszlopos, nyitott erkély épült. Jelenleg mindkét oldalon, a harmadik szinten az alatta álló balkon tetejének folytatásaként mellvéddel védett, nyitott erkély látható, tehát nincs oszlopra épített tető, mint az eredeti terven. Az épület homlokzatát neoreneszánsz stílusjegyek jellemzik. A pilaszterek függőleges tagolása az ablakok melletti lapos oszlopokban jelenik meg. A hullámos szemöldökpárkány reliefjei olasz reneszánsz szemöldökdíszekre utalnak, ahogy a növényi ornamentika – stilizált virág/nap motívumok akantuszos levelekkel – plasztikus stukkóban erősíti a szimmetrikus, historizáló kompozíciót. Az impozáns bérpalota díszes lépcsőházába és az abból nyíló függőfolyosókra csak a Király utca felől, ma már lifttel is, lehet eljutni. A zárt udvarból szűk „cselédlépcső” vezet a függőfolyosókra. A főlépcsőházban kovácsoltvas, virágmintás korlát, tömörfa kapaszkodó fut körbe. A korlátok végén, emeletenként a liftakna két oldalán, öntöttvas oszlopokra, boltíves belépőt építettek. A lépcsőfordulók végén, a liftakna két oldalán a boltív ismétlődik. Az épület Király utcai rövidebb főoldalán a földszinti sarokforduló utáni két ablak még a Hegedű utcai oldalról megközelíthető önkormányzati helyiséghez tartozik. Az ezt követő két nyílászáró a Király Digitális Nyomda (Basrawi Kft) bejárata. A Király utcai főbejárat másik oldalán Röltex néven (Röltex Kft.) textil kereskedés működik, melynek bejárata ma a harmadik ablaknyílás helyén van. Az épület Hegedű utcai oldalán található kapun, néhány lépcsőfok megtétele után az épület Király utcáig nyúló, egybe épített helységébe jutunk, amelynek két ablaka – ahogy már említettük – a Király, a többi hét a Hegedű utcára néz. Itt az 1880-as évektől a század végéig bizonyosan kávéház működött, majd a 20. század elejétől egészen 2022 októberig a 61. számú postahivatalnak adott helyet. Ma a kerületi önkormányzat tulajdonában levő helység átalakítás alatt van, várható funkciója még ismeretlen. Szintén a Hegedű utca felőli oldalon, a földszinten, a kapun túli szakaszon a Corpus Hangszer Üzlet és Javítóműhely (Corpus Music Shop Egyéni Cég) egy ablakos üzletébe léphetünk néhány lépcső megtétele után. Mellette a Royal Palace thai masszázs szalonhoz hasonló utcai bejárat és három ablak tartozik. (Az előbbi 2012-ben, az utóbbi 2025 decemberében nyílt meg.)
dc.identifier.uri	https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/180949
dc.rights	CC BY 4.0
dc.rights.holder	Jelen János
dc.title	Fleischmann-ház
meszl.gps.lat	47.50262
meszl.gps.long	19.06275

Fleischmann-ház

Files

Original bundle

License bundle

Collections