dc.coverage.spatial	1077 Budapest, Király utca 53.
dc.date.accessioned	2025-12-16T13:49:32Z
dc.date.available	2025-12-16T13:49:32Z
dc.date.created	1888
dc.description	A telken 1829-től egy földszintes, klasszicista lakóház állt, melyet Pollack Mihály tervezett és kivitelezett Horcher József részére. [1] Az ingatlant 1856-ban vásárolta meg Pflanzer József és neje, Habersberger Katalin. A következő években kisebb-nagyobb átalakítások, bővítések történtek [2], ezekhez sajnos nem tartoznak tervek. 1877-ben ifjabb Pflanzer József ellen csődeljárás indult, így az épület árverésen jutott Rosenberg Sámuel és Rosenberg Adolf birtokába, 38 000 forintért. 1886-ban ismét új tulajdonosa lett az ingatlannak: Rosenberg Sámuel bőrkereskedő mellett neje, Fleischmann Malvin személyében. [3] Ők már nem sokat bajlódtak alakítgatásokkal, egyszerűen lebontatták az épületet, hogy itt építhessék fel új, hatalmas bérházukat. A tervezéssel Bukovics Gyulát bízták meg, a kivitelezést Messner és Arndt építőmesterek végezték (Mészner Sebestyén és Arndt Dezső). Az első tervek 1888. januárra datálódnak, a véglegesek azonban csak decemberre készültek el. [4] A Fővárosi Levéltárban őrzött eredeti tervrajz [5] szerint a pincében a nagyterű raktárak, fáskamrák mellett egy mosókonyha kapott helyet. A földszint mindkét utcai frontjára üzleteket, az udvar hátsó részébe házmesterlakást terveztek. Az első emeleten öt, a második–harmadikon hat-hat lakást alakítottak ki. Az elsőn azért kevesebbet, mert az emelet jó részét – vélhetően –, a tulajdonos hatszobás saroklakása foglalta el, konyhával, kamrával, fürdővel és cselédszobával. A további két szint egymás fölötti otthonai a megszólalásig hasonló elrendezéssel készültek: emeletenként két-két négy- és háromszobás, fürdővel ellátott, utcára néző kéttraktusos, a hátsó, udvari fronton pedig két darab kétszoba-konyhás, egytraktusos, fürdő nélküli kapott helyet. A belmagasság felfelé haladva csökkent. A tervrajz alapján a külső homlokzat valamivel díszesebb lehetett, de lényegileg nem változott a ház. 1892-ben Dormán Ármin és Füredi (Löw) Bernát asztalosmesterek üzletportál elkészítésére kaptak megbízatást. [6] Ők nem sokkal korábban, 1891-ben vágtak bele egy közös vállalkozásba [7], de együttműködésük nem bizonyult hosszú életűnek, három évvel később már a cég megszűnését jegyezték be. [8] Rosenberg Sámuel életéről vajmi kevés információ áll rendelkezésre, annyi azért tudható, hogy tagja volt a Magyar Bőrkereskedők Országos Egyesülete választmányának [9], a pesti Chevra Kadisha képviselő-testületének [10], s nem utolsósorban, mint háztulajdonos a főváros virilistái, vagyis legnagyobb adófizetői közé tartozott. [11] Sámuel 1908-ban bekövetkezett halála után az ingatlan ugyan a családé és a rokonságé maradt, azonban az évek során örökléssel, adásvétellel egyre több tulajdoni hányadra osztódott. (Többen pl. 3/42. részt birtokoltak.) 1929-ben Rosenberg Jenő, hét évvel később Rosenberg Richárd kapott engedélyt lakásátalakításra. 1933-ban felmerült, hogy két új szintet emeljenek az épületre, erről tervet nem, csak statikai számításokat őriz a levéltár. Arról nem szól a fáma, hogy a meghiúsulásnak vajon anyagi, statikai vagy egyéb okai voltak-e. Még ugyanebben az évben kezdődött Klein Antal bérleményének átépítése Gellért Sándorral és Ligeti Bélával. Az épület földszintjét ugyanis egészen 1933-ig a Klein divatáruház foglalta el, akkor azonban Klein Antal a Király utca 49.-be költöztette üzletét, helyet cserélve az addig ott működő Szent Teréz gyógyszertárral és Imrey Mihály vasáruboltjával. [12] A háború utáni átalakításokról kevés adat áll rendelkezésre: 1965-ben az első emeleti saroklakást választották ketté, ’78-ban Varga Róza otthonának korszerűsítéséről olvashatunk, ’80-ban Szedeczki Józsefné büféje készült el. [13] Az építész: Bukovics Gyula (1841–1914) Bukovics Gyula neve talán ma már nem cseng ismerősen, pedig a főváros számos jelentős épülete őrzi nevét, és a korabeli sajtóból is egy igen aktív személy képe bontakozik ki. A köznemesi családból származó építőmester Bécsben látta meg a napvilágot, ahol a Borsod megyei Alacskáról származó apja katonatisztként szolgált. A hadmérnöki akadémia elvégzése után Prágában szerzett építőmesteri képesítést. Pesten Ybl Miklós irodavezetője lett. [14] Fő művének a Kossuth téren álló Földművelésügyi Minisztérium épületét tartják, ami talán meglepőnek tűnhet annak tükrében, hogy már elkészülte után súlyos kritikákkal illették [15], többször át is alakították (jelenleg is átépítés (?) alatt áll). Tervezőként nevéhez fűződik többek között a Reáltanoda utcai Blaskovics Ernő-féle Kincsem-palota, az Eötvös u. 13. sz. épület (jelenleg Spanyol Nagykövetség), valamint Andrássy úti paloták, villák egész sora, köztük a Hübner-udvar. (Épületeinek teljes listáját lásd Bugár-Mészáros Károly idézett művében.) A legújabb kutatások szerint az ő munkáját dicséri a turai Schossberger-kastély is. [16] Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás munkálataiért, két pavilonjának tervezéséért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. [17] Talán az is kevéssé ismert, hogy 1891-ben részt vett a New York-palota tervpályázatán, pályaműve megtekinthető a Magyar Mérnök… vonatkozó számában. [18] A közéleti szerepvállalás sem állt távol tőle, a Magyar Mérnök- és Építész-egylet alapító tagja, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának rendes tagja. Érdekes adalék, hogy csatlakozott a magyarországi szabadkőműves-páholyhoz. [19] Lakók A lakcímjegyzékek szerint a ház lakóinak összetétele szakmájukat, foglalkozásukat tekintve fölöttébb változatos képet mutatott (bár szó, mi szó, a kereskedők kissé felülreprezentáltak), társadalmi összetételük azonban kevésbé tűnik heterogénnek, alapvetően a középosztály középső, felső harmada képviseltette magát: értelmiségiek, hivatalnokok, módosabb kereskedők, háztulajdonosok. Rögtön az első évben az alábbi lakónévsort találtuk volna a kapualjban: [20] Bacher Mór borkereskedő Balogh Gyula államhivatalnok Brüll Ede cukrász Kirsch János nagykereskedő Kohn Lipót fogorvos özv. Lechner Erzsébet magánzó Lindenbach Borbála háztulajdonos Lippner Adolf orvos Manovil Ignáczné, Róza sütőmester Pini Henrik balettmester Politzer Mór ügynök Rosenberg Sámuel bőrkereskedő Virányi Ágost vasúti hivatalnok Weisz Gyula ügynök A lakókon kívül három vállalkozást is erre a címre jegyeztek be: Kuhn Imre gyarmatáru-, Klein Antal divatáru- és a Droppa testvérek vegyeskereskedését. Üzletek A Király utca – ahogyan ma is –, a múltban számtalan kisebb-nagyobb kereskedésnek adott otthont. Nem volt ez másként épületünk esetében sem: Klein Antal divatáruháza „Hölgyek jelszava: Legjobban vásárolhatunk Klein Antal divatáruházában.” – hirdeti a számtalan reklám egyike. [21] Az 1889-ben alapított divatház az árucikkek valóságos tárházaként működött, a selyemharisnyától a csipkefüggönyig, a pizsamától a nyakkendőig, kapható volt itt minden. A korabeli lapok nem is fukarkodtak a jelzőkkel: „…ízlés, óriási választék, megbízható minőség, s előzékeny kiszolgálás tekintetében a modern áruházak mintaképe”. [22] Az üzletmenetre sem lehetett panasz, hiszen Klein Antal nevét ott találjuk a székesfőváros legnagyobb adófizetői között. [23] 1933 májusában divatházát két sarokkal arrébb, az időközben a tulajdonába került Király utca 49.-be, a Szent Teréz gyógyszertár és az Imrey Mihály-féle vasárubolt helyére költöztette. [24] A híradások szerint ezzel egy ragyogó, tágas, reprezentatív, minden tekintetben modernebb áruházzal gazdagodott a város. S hogy 43 év után, hatvan pluszosan mi vitte rá erre a lépésre? Talán az, hogy végre saját házába költözhetett, talán a konkurencia nyomása, hiszen csak ebben az utcában számos ruhabolt működött, rögtön szemben a Gólya, nem beszélve Budapest nyugati mintára épült, modern nagyáruházairól, mint a Fischer, a Corvin vagy a Párisi Nagy Áruház. Az üzletet 1949-ben államosították. [25] Kirsch János csemegeáru-nagykereskedése Az 1890-es címjegyzék szerint Kirsch János az újonnan épült ház első lakóinak egyike volt, egy évvel később pedig már a vállalkozását is ide költöztette. [26] Az 1879-ben alapított nagykereskedés a csemegeáruk széles választékával állt a vásárlók rendelkezésére, melyek között olyan ínyencségekre is bukkanhattunk, mint Stollwerck és Suchard kakaó, Törley pezsgő, hollandi likör, Dozzi szalámi, vagy a gróf Andrássy Géza parnói uradalmából származó Andrássy teavaj. [27] A háború gazdasági hatása alól azonban ők sem tudták kivonni magukat, 1916-ban már salátaolajpótlékról szólt a hirdetés. [28] Imrey Mihály vasáru-kereskedése Az 1934-ig a Király utca 49. alatt működő vasáruüzlet Klein Antal divatházának költözése miatt tette át székhelyét épületünkbe. [29] Az 1873-ban alapított vállalkozást Imrey korai, 1886-os halála után több éven keresztül az özvegye vezette [30], majd „Imrey Mihály utóda ifj. Domonkos Lajos” néven üzemelt tovább. [31] Szent Teréz gyógyszertár Az 1838-ban alapított, kezdetben Pollák (Pollack) József, majd Fauser Antal vezette gyógyszertár 1930 körül költözhetett az épületbe a Király utca 49.-ből. [32] (Bővebben lásd ott.) Források: [1] Zádor Anna: Pollack Mihály 1773–1855. Budapest, 1960. p. 420. [2] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.17.b.312 - 1295/1873 [3] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.37.c - 4829 - 34086 [4] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.17.d. - 329 - 034086 [5] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.17.d - 329 ¬- 034086 [6] Építő Ipar. Budapest, 1892. 16. évf. p.185. [7] Központi Értesítő. Budapest, 1892. 17. évf. 8. sz. p. 116. [8] Központi Értesítő. Budapest, 1895. 20. évf. 63. sz. p. 1265. [9] Bőripar. Budapest, 1906. 13. évf. 6. sz. p. 7. [10] Egyenlőség. Budapest, 1908. 27. évf. 29. sz. p. 12. [11] Gúthi Imre: Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató 1. Budapest, 1904. p. 47. [12] Sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Budapest, 1935. p. 222. [13] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.17.d. - 329 - 034086 [14] Bugár-Mészáros Károly: i. m., pp. 190–191. [15] Kelecsényi Kristóf Zoltán – Gyetvainé Balogh Ágnes: Egy középület gyors esztétikai és funkcionális avulása. 2019. pp. 91–99. https://real.mtak.hu/93907/1/096.2018.010.pdf (hozzáférés: 2025. 10. 26.) [16] Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. In: Ars Hungarica. 2006. 1–2 sz. p. 266. [17] Budapesti Közlöny. 1885. 19. évf. 113. sz. pp. 2–3. [18] A Magyar Mérnök- és Építész-egylet Közlönye. 1893. 27. évf. 12. sz. pp. 396–398. [19] Csápori Gyula: A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora. Esztergom, 1887. p. 52. [20] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890. 6. évf. [21] Ujság. 1927. 3. évf. 104. sz. p. 21. [22] Pesti Napló. 1911. 62. évf. 299. sz. p. 15. [23] Gúthi Imre: Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató 4. Budapest, 2013–15. p. 522. [24] Ujság. 1933. 9. évf. 104. sz. p. 9. [25] Az 1949:20. tvr. alapján államosított vállalatok névjegyzéke. 1950. 31. [26] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890. 6. évf. [27] Pesti Hírlap. 1900. 22. évf. 110. sz. p. 23. [28] Pesti Hírlap. 1916. 38. évf. 188. sz. p. 21. [29] Korunk Szava. 1934. 4. évf. 17. sz. p. 149. [30] Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890. 6. évf. p. 257. [31] Pénzintézeti Tisztviselők Lapja. 1935. 28. évf. 6. sz. p. 5. [32] Sztankai István: i. m., p. 222.
dc.description.abstract	Háromemeletes, alápincézett, körbeépített udvarral rendelkező, historizáló neoreneszánsz sarokház. [1] A Király utcára néző homlokzata 9+1, az Akácfa utcai kilenctengelyes. A külső homlokzat a legfelső szinten simára vakolt, alatta kváderezett. Az ablakok szabályosan ismétlődő rendbe szerveződnek, félköríves záródásúak. A Király utcai oldal bal szélső tengelyében ikerablakok nyílnak, az első emeleten baluszteres korlátú erkéllyel. Az épület látványos, hangsúlyos eleme a sarokrészen végighúzódó, háromablakos, íves zárterkély, melyet cseréppel fedett saroktorony emel ki. A homlokzatot vízszintesen több övpárkány tagolja. A földszinten felváltva félköríves záródású és aedikulás falnyílások láthatók. A díszrácsos, üvegbetétekkel tagolt, felülvilágítós, világosszürke, fából készült kapu a Király utcai oldal középső tengelyében fekszik. A keresztboltozatos, keramitkockával burkolt kapubejárótól balra nyílik a tágas, impozáns főlépcsőház baluszteres korláttal kísért háromkarú lépcsővel. A fordulók hatszögletű, szürke-fekete cementlapokból álló burkolata nagy valószínűséggel eredeti. A lépcsőházból két irányba, jobbra és balra juthatunk ki a kőkonzolos, kovácsoltvas korlátos, vörösmészkő borítású függőfolyosóra. A kapubejárót üveges ajtó választja el az udvartól, az ajtó felett portrét ábrázoló dombormű. Az udvaron foltokban még látható az eredeti keramitburkolat. Az íves, szintén kovácsoltvas korláttal ellátott melléklépcső az udvar hátsó részéből nyílik. Lift soha nem volt a házban. Az épület 2015 óta fővárosi védettség alatt áll. [2] Jelenlegi állapot A Király utca felújított épületei között kissé mostohának tűnik a robosztus, sötétszürke homlokzatú sarokház. Az alsó szint feltűnő világossárga/világosbézs árnyalata erős kontrasztban áll a felső részek komor, sötét színével. A földszinten mindkét irányban üzletportálok húzódnak, melyek meglehetősen zavaros képet mutatnak színben, formában és anyaghasználatban egyaránt, vizuális káoszt okozva. A környék lakói viszont biztosan nem maradnak éhen, hiszen csak ebben az egy épületben hét (!) vendéglátóipari egység kapott helyet: a Király utcai oldalon a Zahha keleti ízvilágú büféje, a Nanum japán-koreai étterem, a Christie’s bisztró és a Smokey Monkey burgerező, a sarkon pedig Budapest csirkeszárnyazója, a Chicken Wingery. Az Akácfa utcában a faportál mögött a Mekan Kebab, valamint kakukktojásként egy LaundryHub önkiszolgáló mosoda üzemel. A harmadik emeleten „Table” néven lakásétterem működik, amely főzőtanfolyamoknak és privát rendezvényeknek ad otthont. Az épületbe belépve egyértelműen az udvar nyújtja a legszomorúbb látványt, a hátsó traktusból nyíló, már-már balesetveszélyesnek tűnő cselédlépcsővel egyetemben. Az udvaron itt-ott még látszódik az eredeti keramitburkolat, a többi rész már betonozott. Leginkább a kukák és egyéb lomok tárolóhelye. A belső homlokzaton sok helyen mállik a vakolat, különösen a lépcsőház külső fala van igen viharvert állapotban, a kivillanó téglafallal, az összevissza futó vezetékekkel. A függőfolyosóra néző ablakokat többen kicserélték műanyag nyílászárókra. Az épület kétségkívül legszebb része a tágas, elegáns lépcsőház, amelyen felújítás nyomai látszódnak. Falai jelenleg a sárga barátságos árnyalatait viselik. Egy idősebb lakó információja szerint évek óta napirenden van az emeletráépítés, ez magával hozná a felújítást és liftet is kapna a ház, de a megegyezés még várat magára. Azt nem sikerült kideríteni, hogy a külső homlokzat színe eredendően is így nézett ki, vagy csak az idő vasfoga tette ilyen borongós sötétszürkévé. Források: [1] Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri minisztériumi épülete. In: Csáki – Hidvégi – Ritoók: Budapest neoreneszánsz építészete. Budapest, 2009. p. 193. [2] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről. 4. sz. melléklet.
dc.identifier.uri	https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/180201
dc.rights	CC BY 4.0
dc.rights.holder	Bácskay Andrea
dc.title	1077 Budapest, Király utca 53.
meszl.gps.lat	47.50218
meszl.gps.long	19.06332

1077 Budapest, Király utca 53.

Files

Original bundle

License bundle

Collections