dc.coverage.spatial	1077 Budapest, Király utca 49.
dc.date.accessioned	2025-12-16T08:51:19Z
dc.date.accessioned	2025-12-18T15:21:25Z
dc.date.available	2025-12-16T08:51:19Z
dc.date.available	2025-12-18T15:21:25Z
dc.date.created	1857
dc.description	Az ingatlant 1857 novemberében vásárolta meg 20 000 pengőért Neuhofer János és neje, Mossig Anna. [1] Sajnos ebből az időből nem találhatók tervek a levéltárban, csak a Szépítő Bizottmánynak egy irata, melyen szerepel ugyan Johan Neuhofer neve, a tervezőé viszont nem.[2] Így az építész személyét illetően elég sok a bizonytalanság, a szak- és egyéb irodalomban a következő megoldásokkal találkozhatunk: Déry Attila a topográfiájában [3], valamint Zakariás G. Sándor a pesti építőmesterek munkáit bemutató írásában [4] egyáltalán nem nevez meg tervezőt. Farbaky Péter az épületről írott tanulmányában nagyon óvatosan fogalmazva, biztosat nem mondva, Hild Károlyt sejti, egyrészt az épület stílusából, másrészt, mert Neuhofer egy későbbi épületénél Hild volt a mester. [5] Azonban Neuhofer korábban Kasselikkel is dolgoztatott. [6] A mierzsebetvarosunk.blog szerzője [7], valamint a PestBuda cikke [8] pedig egyértelműen Kasselik Ferencet nevesíti. Kis szépséghibája a dolognak, hogy ez utóbbi kettőnél nem található forrásmegjelölés. Neuhoferék halála után az ingatlan egészen 1917-ig a családé maradt, de folyamatos örökléssel, ajándékozással egyre több tulajdonos került a képbe. Ekkor jelent meg a színen Klein Antal, aki egymás után, szép sorban kivásárolta a tulajdonosokat, mígnem 1920-ra az egész épület az ő és felesége, Feuer Mária birtokába ment át. [9] A levéltárban fellelhető tervek [10] közül a legelső 1898-ra datálódik, ekkor Imrey Mihály boltkapuzatát hosszabbítja meg Dormán Ármin és fia asztalosmesterek. (Dormán korábban Füredi Bernáttal vitt közös vállalkozást.) 1924-től Klein Antal nagyarányú átalakításokba kezd. Először garázst építtet Bojár Gézával. 1931-ben G. Klein Ibolya nőikalap-szalont nyit a Csányi utcában, az üzlet portálját a Kellermann és Knöpfler asztaloscég készíti. Az áruház kialakítása 1932-ben indul, első menetben a patika helyiségeit – a laboratóriummal együtt –, építteti át Gellért Sándor építőmesterrel. A következő évben a Csányi utcára is beforduló fém-üveg üzletportál készül modern kirakatokkal, hatalmas Klein Antal felirattal. A munkát Fodor József jegyzi. 1934-ben az áruházat a Csányi utca felé bővíti (ekkor még a kaputól balra működik a vasüzlet), majd tovább terjeszkedik a kapu bal oldalára is. Mindeközben az emeleti lakások közül négyet-négyet modernizál, ez új festést, új burkolatokat és új fürdőszobát jelent. Az 1934-ben készült összes tervnél Guttmann Gyula az építész. Az ’50-es évektől elkezdődik a lakások leválasztása, társbérletek kialakítása. A Csányi utcai fronton óvóhelyet hoznak létre, mely 1967-re készül el. Lakók, üzletek Szent Teréz gyógyszertár Az 1838-ban alapított, kezdetben Pollák (Pollack) József vezette gyógyszertár nagy valószínűséggel 1859-ben költözött az épületbe. [11] Ekkor már Fauser Antal a tulajdonos, aki Neuhofer lányát, Máriát vette feleségül. Fauser elsősorban nem mint gyógyszerész, hanem mint mineralógus vált ismertté, 3500 darabból álló ásványgyűjteményét Semsey Andor vásárolta meg a családtól, s adományozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. [12] Az általa felfedezett fauserit nevű ásvány névadója. 1883-ban bekövetkezett halála után a patika vezetését először az özvegye, majd a fia, dr. Fauser Géza vette át, így egészen 1912-ig a család birtokában maradt. Onnantól azonban sűrűn váltották egymást a tulajdonosok. 1930 körül a 30.440–1928. NMM rendelet alapján a gyógyszertárat áthelyezték a Király utca 53. sz. alá. [13] Klein Antal divatáruháza „Hölgyek jelszava: Legjobban vásárolhatunk Klein Antal divatáruházában.” – hirdeti a számtalan reklám egyike. [14] Az 1889-ben alapított, és 1933-ig a Király utca 53. alatt működő divatház az árucikkek valóságos tárházaként működött, a selyemharisnyától a csipkefüggönyig, a pizsamától a nyakkendőig, kapható volt itt minden. A korabeli lapok nem is fukarkodtak a jelzőkkel: „…ízlés, óriási választék, megbízható minőség, s előzékeny kiszolgálás tekintetében a modern áruházak mintaképe”. [15] Az üzletmenetre sem lehetett panasz, hiszen Klein Antal nevét ott találjuk a székesfőváros legnagyobb adófizetői között. [16] Áruházát 1933 májusában költöztette a Király utca 49.-be. [17] A híradások szerint ezzel egy ragyogó, tágas, reprezentatív, minden tekintetben modernebb áruházzal gazdagodott a város. S hogy 43 év után, hatvan pluszosan mi vitte rá erre a lépésre? Talán az, hogy végre saját házába költözhetett, talán a konkurencia nyomása, hiszen csak ebben az utcában számos ruhabolt működött, rögtön szemben a Gólya, nem beszélve a nyugati mintára épült, modern nagyáruházakról, mint a Fischer, a Corvin vagy a Párisi Nagy Áruház. Az üzletet 1949-ben államosították. [18] Helyére először az Állami Textilszaküzletek fiókja került [19], majd Alkalmi Méteráruk Boltja nyílt. Imrey Mihály vasáru-kereskedése Hogy az 1873-ban alapított vállalkozás pontosan mikor költözött az épületbe, azt homály fedi, mindenesetre 1878-ban már az üzletet és Imreyt mint lakót is ott találjuk a címjegyzékben. [20] Imrey Mihály korai, 1886-os halála után, a cég nevének megtartása mellett, özvegye vezette tovább a boltot. Klein Antal háztulajdonossá válásával, majd áruházának áthelyezésével nekik is költözniük kellett, 1934-ben már új címen reklámozzák üzletüket: Király utca 53. [21] Kellner Gerson könyvnyomdája A Csányi utca 13. sz. alatt működő nyomda 1901-ben költözött az épületbe [22], ifj. Weisz Manó és Bauer Ignácz nyomdáját váltotta. Üzemükben nyomtatták például Spiegler Gyula Sámuel: Budapest-Erzsébetváros története c. könyvét. Később Kellner Albert lett a tulajdonos. Források: [1] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.37.c - 4969 ¬- 34101 [2] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - IV.1207.b - 19040 ¬- 0001 [3] Déry Attila: Terézváros – Erzsébetváros. Budapest, 2006. p. 356. [4] Zakariás G. Sándor: Pesti építőmesterek munkássága 1850–1860. In: A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. Budapest, 1954. p. 154. [5] Farbaky Péter: A Király utca 49. számú ház. In: Kismező, Nagymező, Broadway. Budapest, 2009. p. 286. [6] Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1890–1847. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1932. p. 92. [7] https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/06/09/kiraly_utca_49 (hozzáférés: 2025. 11. 22.) [8]https://pestbuda.hu/cikk/20200309_f_nagy_veronika_egy_epitesi_nagyvallalkozo_a_klasszicista_pesten_225_eve_szuletett_kasselik_ferenc (hozzáférés: 2025. 11. 22.) [9] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.37.c - 4969 ¬- 34101 [10] Budapest Főváros Levéltára. HU BFL - XV.17.d - 329 ¬- 034101 [11] Sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. Budapest, 1935. pp. 221–222. [12] Egyetértés. 1884. 18. évf. 289. sz. p. 2. [13] Sztankai: i.m., p. 222. [14] Ujság. 1927. 3. évf. 104. sz. p. 21. [15] Pesti Napló. 1911. 62. évf. 299. sz. p. 15. [16] Gúthi Imre: Fővárosi Almanach, lexikon és útmutató 4. Budapest, 2013–15. p. 522. [17] Ujság. 1933. 9. évf. 104. sz. p. 9. [18] Az 1949:20. tvr. alapján államosított vállalatok névjegyzéke. 1950. p. 31. [19] Magyar Jövő évkönyv naptára. 1951. p. 49. [20] Adress-Kalander von Pest, Ofen und Alt-Ofen. 1878. [21] Korunk Szava. 1934. 4. évf. 17. sz. p. 149. [22] Magyar Könyvszemle. 1901. 9. évf. 1–4. sz. p. 224.
dc.description.abstract	Kétemeletes, zárt belső udvarral rendelkező, klasszicista sarokház. A Király utcára néző homlokzata tizenegy, a Csányi utcai tizenhárom tengelyes. A földszinti falmező sávozott kialakítású, az emeleti rész simára vakolt. Az egyenletes/ szabályos ritmusú ablaksor középen osztott ablakai egyenes szemöldökpárkánnyal zárulnak. Az épület látványos, hangsúlyos eleme az első emelet sarkán baldachin alatt álló, kezében könyvet tartó avilai Szent Teréz szobor (készítője ismeretlen). A második emelet fölött téglalap alakú padlásszellőző nyílások húzódnak öntöttvas ráccsal, a főpárkány alatt fríz fut végig. A földszinti sarkon mindkét utca irányában egy-egy kőből készült, két oszloppáros portál látható, felette szárnyas oroszlánt ábrázoló relief (szerepe a gonosz erők távoltartása). A szegmensíves kapu a Király utcai oldal középső tengelyében fekszik. Az épületbe sajnos nem mehettünk be, belülről nem tekinthettük meg. Az utca két felújított épülete között szomorúan áll az igencsak viharvert állapotban lévő, jobb napokat látott sarokház. Az alsó szint újrafestett, halványbézs árnyalata élesen elüt a lepusztult, piszkos, málló vakolatú felső részektől. Több helyen kilátszik a téglafal. Az ablakkeretek kopottak, néhányat már újra cseréltek, egy második emeleti ablak befalazva, az egyik padlásszellőztetőről hiányzik a rács. Jelenleg az épület aljában két, nehezen nem észrevehető üzlet működik, a káprázatos színekben „pompázó” thai masszázs és egy vegyesbolt. A sarkon lévő, egykori patika portálja mögött pár éve még OTP bankfiók üzemelt, jelenleg üres. Érdekesség, hogy Vincent Baumgartner két évvel ezelőtti fotóin még golyó ütötte nyomok is láthatók a belső homlokzaton. [1] [1] https://buildingstelltales.com/2023/11/16/silent-witnesses-to-history-bullet-holes-in-kiraly-utca-49/ (hozzáférés: 2025. 11. 14.)
dc.identifier.uri	https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/180231
dc.rights	CC BY 4.0
dc.rights.holder	Bácskay Andrea
dc.title	1077 Budapest, Király utca 49.
meszl.gps.lat	47.50180
meszl.gps.long	19.06261

1077 Budapest, Király utca 49.

Files

Original bundle

Collections