Az Eötvös Loránd Technikum homlokzatának szobrai
Date
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
A műemléki védelem alatt álló Eötvös Loránd Technikum főbejárata felett, a homlokzaton öt szobrot találunk, melyek a tanulók életéből vett jeleneteket ábrázolnak.A szobrokat körülvevő oszlopoknál jól látható, kivehető a szecessziós stílusra jellemző népi motívumok alkalmazása. A főbejárattól jobbra, az iskola falán található két festmény Kossuth Lajosról. Az egyik az 1848-as szabadságharc idejében, a másik pedig 1880 körüli időkben ábrázolja a hazafit. Az iskola épülete 1929-re készült el, Jánszky Béla (1884-1945) és Szivessy Tibor (1884-1963) tervei szerint, szecessziós stílusban. Tervükkel a Lechner Ödön Társaság aranyérmét nyerték el. Az épület abban az időben Budapest legmodernebb iskolája volt. A Kossuth Lajos Reálgimnázium 1929 októberében kezdte meg a tanítást, nyolc osztállyal. 1950-ben kapott helyet az épületben az 5. számú Gépipari Technikum három gépészi osztállyal. A következő évben acélszerkezeti osztályok is indultak, az országban egyedüliként. Majd légi közlekedési szakképzési is folyt 1960-tól 1969-ig. Ma a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Technikum működik az épületben. Jánszky Béla Schulek Frigyes tanítványa volt a Műegyetemen. 1907-ben aranyérmet nyert a pécsi országos kiállítás népművészeti pavilonjával. Kós Károllyal együtt építette a zebegényi templomot. 1912-ben egyik alapítója volt a Kecskeméti Művésztelepnek, melynek épületeit szintén együtt tervezte Szivessy Tiborral. A Puskin mozi belső kiképzését és az Uránia filmszínház átépítését is együttesen valósították meg. Szivessy Tibor tanulmányait szintén a Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta, és Münchenben fejezte be. Saját építészeti irodája 1949-ig állt fenn, majd az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezője volt nyugdíjba vonulásáig. Legjelentősebb munkáit Jánszky Bélával együtt tervezte.