Helytörténeti Gyűjtemény (2002)

Permanent URI for this collection

https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/862

A Pesterzsébet Gyűjtemény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munlatársainak fotóit tartalmazza. A fotók nagyrészt köztéri szobrokat, emléktáblákat jelenítenek meg.

Browse

Now showing 1 - 20 of 44

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Bíró Mihály utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
2003. január 23-án nyílt meg jelenlegi helyén, a Bíró Mihály utcában a kerület legnagyobb könyvtára, egy akkor épült társasház földszintjén. Ez az 500 nm-es tér már kifejezetten a könyvtári igények kiszolgálására készült. A hagyományos cédulakatalógust ekkor cserélték fel számítógépes katalógusra. A könyvtár teljes anyaga számítógépre került át. Ekkortól működik a gépi kölcsönzés, melyhez mind a könyvek, mind az olvasók adatait fel kellett tölteni a rendszerbe. Jelenleg 32 ezer kötetnyi könyvvel, számos DVD-vel, oktatócsomaggal, közel 50 előfizetett újsággal, internethasználati lehetőséggel, klubokkal, programokkal várjuk olvasóinkat.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Jókai utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
A kerület nagysága miatt úgy érezték, hogy nem sikerül mindenhova eljuttatni a könyveket, ezért kölcsönzőállomásokat, fiókkönyvtárakat létesítettek több helyen, sőt még egy könyvtári villamos is működött. Az állomásokon 100-200 kötetből lehetett válogatni. Már 1951 októberében nyílt egy állomás 200 db könyvvel a Szabó-telepen. 1954. február 9-én az 5.000. olvasó beírásakor a Rádió riportot készített a könyvtárról. 1961-ben a Fővárosi Tanács határozatot hozott újabb fiókkönyvtárak létesítéséről. A XX. kerületben öt fiókkönyvtárat terveztek, melyek közül az első már ebben az évben megnyílt, majd a következő évben még három kezdte meg működését. A fővárosban egyedülálló módon külön gyerekkönyvtár is alakult, 2000 könyvvel. A másik három fiók állománya összesen 11 ezer kötet volt. A főkönyvtár nagyrészt, a fiókkönyvtárak pedig teljes egészében szabadpolcos rendszerben működtek. Utóbbiakat szakmailag a főkönyvtár irányította, így elsőként alkalmazta a fővárosban a helyi hálózati irányítást.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Kossuth Lajos utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Kapcsolatot építettek ki a kerület kisipari szövetkezeteivel is, akiknek a szakmájukba vágó irodalomról szerveztek ankétot. Munkásszállásokon részleteket olvastak fel könyvekből. Bár ezeket sokszor nem fogadták szívesen. A kerületi tanács utasítására az üzemek szakszervezeti könyvtárait is segítették. Az üzemi könyvtárosoknak három hónapos könyvtárosiskolát szerveztek, ahol egyrészt irodalmi ismereteiket bővítették, másrészt alapvető könyvtárosi ismereteket szerezhettek. Minél több helyre igyekeztek eljutni, plakátokat, könyvkiállítást rendeztek mozikban, kultúrotthonokban, a rendelőintézetekben. A tömbmegbízottakat is megnyerték az ügynek, akik a lakóházakban kitették a hirdetőtáblára a könyvtár címét és nyitvatartási idejét. Majd diapozitívot készítettek, amit a helyi mozik vetítettek. Sőt, kifelé is vetítettek vászonra a könyvtár ablakából mesefilmeket. 1956. október 30-án a forradalom hevében behatolók 8000 kötetet semmisítettek meg – áll Erdődy Ferencné, a könyvtár akkori vezetőjének jelentésében. 1957-ben a gyermekkönyvtári részt külön helyiségbe költöztették, és szakképzett gyermekkönyvtárosok kezdtek foglalkozni velük. Állománya 5000 kötet, míg a felnőtt részlegben 19 ezer kötet volt található.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Kossuth Lajos utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1950-ben átvette a Városi Könyvtárat, és 27-es számú tagkönyvtárává emelte. Október 13-án nyitotta meg a könyvtár a kapuit, a Kossuth Lajos utca 24. számú épületben. Induláskor 6500 kötetnyi állományából mintegy 1000 darabot vett át a régi városi könyvtártól, a többi új könyv volt. Egy év alatt ez a szám csaknem megduplázódott. Tíz év múlva pedig már 21.234 kötet állt az olvasók rendelkezésére. A személyzet kezdetben egy könyvtárosból, és egy raktárkezelőből állt. Nyitáskor 519 felnőtt és 362 gyermek volt a könyvtár beiratkozott tagja. 1955-re 2595 fő felnőtt és 979 gyermekolvasója lett a könyvtárnak, akik 102.171 kötetet kölcsönöztek ki. 1951-ben újabb tagkönyvtár nyílt a kerületben, Soroksáron. A 35. számú könyvtár az akkori Marx Károly u. (ma Grassalkovich út) 122-124. számban került elhelyezésre, 5000 kötettel. 1955-re ide 539 felnőtt és 476 gyermek iratkozott be. Ők 44.497 kötetet kölcsönöztek. A könyvtárakat népszerűsítendő nyáron rendszeresen kijártak a könyvtárosok látogatottabb parkokba, játszóterekre és az erzsébeti strandra, ahol helyben olvasásra rendelkezésre bocsátottak könyveket. Első alkalommal 1955. júliusában. Olvasóértekezleteket is szerveztek, ahol a könyvtár vezetője beszámolt az olvasóknak a könyvtár munkájáról, ismertette célkitűzéseit, terveit, problémáit. Válaszolt az olvasói kérdésekre, javaslatokra. Könyvankétokat rendeztek, ahol csoportos foglalkozás keretében dolgoztak fel egy-egy könyvet. Természetesen irodalmi estek, író-olvasó találkozók is voltak, ahol Hegedűs Gézával, Molnár Gézával, Földes Péterrel, Molnár Katával lehetett beszélgetni.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Ősz Szabó János utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Elsőként 1961-ben az Ady Endre utca (akkor Erzsébet utca) 133-ban nyílt egy fiókkönyvtár az Erkel Kultúrotthonban, az 1-es számú. A Ház bezárása miatt 1964-ben a könyvtárnak is költöznie kellett. Három év múlva nyitott újra a Marót utca 9-ben.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Szent Imre herceg utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
1962-ben megnyílt az Ősz Szabó János utca (ma Szent Imre herceg útja) 5-ben a 2-es számú fiók, ami egy időben gyerekkönyvtárként üzemelt. A 3-as fiók a Török Flóris utca 245-ben nyitotta meg kapuit. A 4-es fiók, ami kezdetben gyerekkönyvtár volt, pedig a Jókai utca 58-ban nyílt.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Török Flóris utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
A főkönyvtár Kossuth Lajos utcai épületét 1967-ben lebontották. A gyerekkönyvtári részlege ezzel megszűnt, a felnőtt rész pedig egy kis helyiségbe költözött, az Ady Endre utca 86-os házba. 1980 júniusában ezt az épületet is szanálták, s a könyvtár - új épület hiányában - 6 évig szüneteltetni kényszerült szolgáltatásait.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Török Flóris utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
1969-ben összesen 78.401 db könyvvel rendelkeztek a könyvtárak, 7068 beiratkozott olvasójuk volt, akik összesen 243.098 kötetet kölcsönöztek ki az év folyamán. 1974-ben a Pacsirta utca 157/b emeletes háztömb földszintjén is megnyitott egy fiókkönyvtár, mely a mai napig üzemel. A többi kis könyvtár sorra bezárta kapuit.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Vörösmarty utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Akkoriban újszerű megoldásként kétfedelű könyvtárként működött az intézmény. Az egyik fedél a hagyományos szép- és szakirodalmi könyveket jelentette. Míg a másik fedél családi könyvtárat takart, ahol témák szerinti csoportosításban helyezték ki a könyveket. Külön gyerekrészleg így nem volt, hanem az egész könyvtár területét használhatták a gyermekek. 28 témacsoportot alakítottak ki először, melyeket az olvasói használat alapján rendszeresen felülvizsgálták, és amit nem használtak annyira, azt megszüntették. Így egy év múlva 25 témacsoport maradt. Az olvasóterem az emeleten kapott helyet, ahova hosszú lépcsősor vezetett fel. Később, a videókölcsönzés bevezetésekor, külön termet kapott ez a dokumentumtípus. Az épület külső-belső állapota azonban a 1990-es évek közepétől folyamatosan romlott, így egyre inkább alkalmatlanná vált a könyvtári működésre. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a kerület önkormányzata évekig közösen kereste a megoldást.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai: Vörösmarty utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
1986-ban - az akkori elképzelések szerint ideiglenes megoldásként - kezdett el újból működni a kerület főkönyvtáraként a volt Gyújtógyertyagyár kétszintes, felújított, 396 négyzetméteres épületében a Vörösmarty u. 3. szám alatt. Ez az ideiglenes helyzet 2002-ig állt fent, aztán ezt az épületet is lebontották.
A könyvtári élet kezdetei: Olvasószoba
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Bár az Erzsébetfalvai Olvasó Egyletről már 1880-ból tudunk, 1897-ből származik az első adat, mely a könyvtárügyet érinti: az Erzsébetfalva c. hetilapban jelent meg a hír, mely szerint Zombory Gyula 460 kötetből álló szépirodalmi könyvtárát kölcsönkönyvtárként szándékozik megnyitni. Majd ugyanebben az évben az Erzsébetfalvai Közlöny adta hírül, hogy az Országos Népkönyvtári Szervezet munkáskönyvtárat szervez a településen. Az Erzsébetfalva és Környéke c. hetilapban Piller és Jenik kölcsönkönyvtárának hirdetését olvashatjuk, mely egyben antikvárium és papírüzlet is volt, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt: „Hazai és külföldi remekírók munkái és mindenféle tudományos művek kölcsönadatnak” – áll az 1918. március 7-i számban. A következő év novemberében pedig már Bartos Emil Soroksári úti kölcsönkönyvtáráról olvashatunk ugyanitt, mely szintén könyv- és papírkereskedésként is üzemelt, és ahol „a magyar irodalom remekei oly nagy választékban vannak felhalmozva, hogy a községből senki sem lesz kénytelen a fővárosba utazni és a fővárosi könyvtárakat igénybe venni.”
A Városi Könyvtár: Kossuth Lajos utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Tíz évvel később arról kapunk hírt, hogy a könyvtárat a Vörösmarty u. 8. szám alatt, az Árvaszék épületében helyezték el. „Nyitva tartás kedd, péntek du. 4-6-ig. A könyvtár ingyen áll rendelkezésére mindenki számára.” Majd felkérnek minden városban lévő egyesületet, hogy a könyvtár számára jó könyveket adni szíveskedjenek. – olvashatjuk a Pestszenterzsébeti Közlöny 1939. március 25-ei számában. A Városi Könyvtár első igazgatója Balázs Adolf volt, és Chikán Béla polgármestersége idején nyílt meg. Többször költözött a könyvtár a városban, volt a Soroksári út 13-ban 1944-ig, majd az Erzsébet utcában 1949-ig. 1941-ben Berényi Ede költő lett a vezetője, aki sok irodalmi értékű könyvvel gyarapította a könyvtárat. Azonban a könyvtár „rossz helyen van, a város közönsége sem ismeri, mert Berényi szerint évente alig 50 főnyi olvasótábora van. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy gondoskodjon a hírverésről, hirdetmények, stb. útján, a könyvtári segély felemelését azonban nem tartotta indokoltnak.” – áll a Pestszenterzsébeti Közlöny 1941. szeptember 13-ai számában. Egy évvel később azt írják a lapok, hogy az egy hónapos nyári szünet után minden hétfőn, szerdán és pénteken du. 4-6 óra között van nyitva a könyvtár, mely most az Erzsébet u. 65-ben helyezkedik el. Továbbra is 2000 kötetnyi az állománya, melynek fele tudományos jellegű szakkönyv. A Pestszenterzsébeti Közlöny és a Pestszenterzsébeti Új Lap egyaránt reményét fejezi ki, hogy hamarosan népszerű lesz a könyvtár és „bátran felveheti a versenyt a Fővárosi Könyvtár 1-1 kerületi fiókjával.” 1943-ban azonban már tüzelőanyag-hiányról írnak, mely miatt csak hetente egyszer, szerdán du. 4-6 óra között tart nyitva. A városi közgyűlésen több kritika is éri a könyvtárat: dr. Gunda Vazul képviselő nehezményezi, hogy az intézményről nem tud a városban senki. „Utasítani kell a könyvtár vezetőjét, hogy vezessen valamiféle kimutatást, hogy hány könyv van a könyvtárban” (Pestszenterzsébeti Új Lap, 1943. május 14.) Majd az október 1-jei számban Bartha Béla felszólalásában azt fejtegette, hogy a „könyvtár kimutatott forgalma azt bizonyítja, hogy a könyvtárnak nincs katalógusa. Ez olyan így, mint egy pénztár – pénz nélkül. A könyvtár fejlesztésére áldozni kell. A munkakedv fokozása érdekében a város szavazzon meg évi 1800 pengő tiszteletdíjat a könyvtárfejlesztés céljaira. (…) A polgármester örömmel vette tudomásul az indítványt.” 1947-ben Szarka József beszámolóját olvashatjuk a Pesterzsébet című hetilapban: „Egyszerű, nem impozáns helyiség a Városi Könyvtár: kicsi, homályos szoba, mely talán valaha raktár volt. 3000 kötet van itt. Főleg munkások és diákok olvasnak. 120 olvasót tartanak nyilván.”
A Városi Könyvtár: Kossuth Lajos utca
Bíró Mihály utcai Könyvtár
A szakmai szervezetek, egyletek könyvtárait csak a tagok használhatták, elkülönülve működtek, kisebb közösségekre hatva. Így egyre inkább szorgalmazták a helyiek, hogy létesüljön egy mindenki számára nyitott városi könyvtár. 1926-ban a Pesterzsébet Újságban megjelent cikkben arról írnak, hogy olyan könyvtárat szeretnének, mely „a legiskolázottabb és a legegyszerűbb népfiakat is kielégítené. (…) Mi az általános kultúrát várjuk a könyvtáraktól”. A következő év felhívása szerint a polgármester támogatta a kérést. „A város azonban oly szegény, hogy saját erejéből nem képes ezt megvalósítani, ezért a város a közönségéhez fordul, pénzt, vagy könyvadományt kér tőlük.” – áll az újság 1927. május 20-ai cikkében. A rákövetkező év február 25-ei számában pedig már azt olvashatjuk, hogy a város elkészítette a szabályrendeletet, és 300 kötet áll rendelkezésre a könyvtár megnyitásához. Ez nem túl nagy szám, így szeptember 29-én már arról írnak, hogy a Városi Könyvtár „hivatalosan átvesz városi kezelésbe testületi vagy egyesületi könyvtárakat is.” Így többek között a 9 éve szünetelő Városi Kaszinó „igen nagy” könyvtárát is, melyet 1920-ban átengedtek a városban működő karhatalmi alakulatoknak. Ezt „most visszakérik és átengedik a Városi Könyvtár céljaira.” Az október 6-ai szám szerint „a könyvtár különálló részét fogja képezni a Városi Történeti Gyűjtemény, amelyben Erzsébetfalva nagyközség és Pesterzsébet város történetére és fejlődésére vonatkozó általános érdekű anyagokat őriznek meg.” Közben a Baross u. 84. szám alatt újabb kölcsönkönyvtár nyílt, 1928. november 10-én, mely egyben könyv-, papír- és írószerüzlet is volt. A Pesterzsébet Újság 1929. február 16-ai számában arról értekeznek, hogy milyen profilú legyen a hamarosan megnyíló közkönyvtár. „Legyen olyan, mint a modern városi könyvtárak: szépirodalom, társadalmi, várospolitikai anyag is legyen benne. Minden mai kérdéshez adjon útravalót és a szellemi felkészültséghez anyagot.” Végül az adományokból 2000 kötet gyűlt össze, mely a Városháza kis tanácstermében került elhelyezésre. A könyvtár 1929. májusában nyitotta meg kapuit. „Kezesség mellett bárki kaphat könyvet kölcsön. Egy heti kölcsönzési díj 4 fillér. A könyvtár egyelőre hetenkint kétszer: kedden és pénteken du. 4-9 között áll az olvasók rendelkezésére.”
Anya gyermekével (1939)
(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) Bíró Mihály utcai Könyvtár
Hol található? Az Ady Endre u. 1. szám alatt, a rendelőintézet (SZTK) homlokzatán. Ki az alkotó? Hejsa Károly, 1939. A szakrendelő 1939-ben épült Hejsa Károly terve szerint. Az eredetileg vörös klinkertéglás épület falát díszítő dombormű egy édesanyát ábrázol, karjában a kisgyermekével. Az épület 2015-ben energetikai felújításon esett át, nyílászárókat cseréltek és a homlokzatát szigetelték. Így kapott az alkotás egy fülkeszerű kialakítást, vörösre festett háttérrel. A domborművet is lefestették.
Anya gyermekével (1958)
(2022-07-06) Bíró Mihály utcai Könyvtár
Hol található? A Vízisport u. 7. szám alatt, a házak közötti parkban. Ki az alkotó? Ungvári Lajos, 1958. A szobor méretei: 80 cm kő talapzat, 165 cm ülő nő gyermekével. A kisgyermek jobb keze az idők folyamán megsérült, letört. Ungvári Lajost (1902-1984) konzervatív szobrásznak tartják. Stilizálás, rendkívüli leegyszerűsítés, plasztikai kiegyensúlyozottság jellemzi szobrait. 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Anya gyermekével (1981)
(2022-07-06) Bíró Mihály utcai Könyvtár
Hol található? A Baross utca és a Határ út sarkánál. Ki az alkotó? Seregi József, 1981. Legutóbbi Anya gyermekével szobrunk Seregi József (1939- ) alkotása. A Baross utca és a Határ út sarkánál, egy parkosított területen található ez a mészkőszobor. Az anya nagy szeretettel öleli magához kisgyermekét. 1981-ben állította fel a Fővárosi Tanács.
Anyák szobra
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Magyarországon 1925-ben, - a négy évvel korábban alakult - Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. A szervezet gyűjtést rendezett, melynek eredményeképpen Kaszab Károly szobrászművész megalkotta az Anyák szobrát. A szobor a Szent Erzsébet téren, a templom előtti tér bal oldalán áll. Az anya nőalakját a téren lakó 12 gyermekes Melis Andrásnéról mintázta. Ezzel a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek vasöntő üzemében elkészült a világon az első Anyák Szobra. 1933. május 28-án vasárnap délelőtt került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére és megkoszorúzására. A tér zsúfolásig megtelt a nagy eseményre, mintegy 16 000 ember szorongott az avatásra várva. A szobor, mint az Anyák tiszteletére állított emlékmű egyedülálló volt az egész világon. Méltán váltott ki visszhangot a világsajtóban. Az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezetének nemzeti folyóiratai az Egyesült Államokban, Kanadában Ausztráliában, Angliában és Japánban is megemlékezetek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt eme nagyszerű akciójáról. Méretei: 150 cm műkő talpazaton áll a 186 cm a bronzszobor, anya két gyermekkel. Felirata: „Állj meg és gondolj édesanyádra.” alatta: „A pesterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportjai és tanulói 1933.”
Áprád-házi Szent Erzsébet szobra
(2022-06-10) Bíró Mihály utcai Könyvtár
"Hol található? A Szent Erzsébet téren, a templom előtt. Ki az alkotó? Pannonhalmi Zsuzsa, 1997. 1997-ben készült el a templom teljes külső felújítása. Ez év őszén a templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész 5 méter magas Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, amit Paskai László bíboros áldott meg, mely a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, közadakozásból épült. Mázas kerámiából készült a szobor és a nyolc domborműből álló kompozíció, Szent Erzsébet életéből vett jelenetekkel. Három méter magas a nyolcszögletű talapzat, amelyen áll a baldachinos sátor, ennek csúcsán pedig a 2,2 méter magas főfigura. Az alkotó így jellemzi a szobrot: „A gótikát idéző ruharedők játéka, finom színek alkalmazása, a visszafogott mozdulat a fejre, az arcra irányítja a figyelmet. Az emlékmű hatását fokozza a Szent életének legjellemzőbb szimbóluma, a rózsa, amely tömegében és az íves architektúrán elhelyezve transzcendenssé teszi a figurát. A templom téglaépülete jól harmonizál az emlékmű meleg színeivel.” Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikus, érdemes művész, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Már gyermekként eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal, akivel aztán boldog házasságban élt. Erzsébet Wartburg vára alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Hat év múlva, férje halála után el kellett hagynia a várat, nélkülözések közepette élt gyermekeivel. Majd Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Tiszteletére az első templomot testvére, IV. Béla építtette Kápolnán. Melyet még számos másik templom követett Bogotától Kassáig. Liszt Ferencet is megihlette, aki oratóriumot szentelt neki. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában, pedig abban az évszakban nem nyíltak virágok. A legenda szerint Isten segítette meg őt, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét. A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve (mely eredetileg Erzsébet királyné, Sisi nevét viselte) kerületünket 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetnek."
Az Eötvös Loránd Technikum homlokzatának szobrai
Bíró Mihály utcai Könyvtár
A műemléki védelem alatt álló Eötvös Loránd Technikum főbejárata felett, a homlokzaton öt szobrot találunk, melyek a tanulók életéből vett jeleneteket ábrázolnak.A szobrokat körülvevő oszlopoknál jól látható, kivehető a szecessziós stílusra jellemző népi motívumok alkalmazása. A főbejárattól jobbra, az iskola falán található két festmény Kossuth Lajosról. Az egyik az 1848-as szabadságharc idejében, a másik pedig 1880 körüli időkben ábrázolja a hazafit. Az iskola épülete 1929-re készült el, Jánszky Béla (1884-1945) és Szivessy Tibor (1884-1963) tervei szerint, szecessziós stílusban. Tervükkel a Lechner Ödön Társaság aranyérmét nyerték el. Az épület abban az időben Budapest legmodernebb iskolája volt. A Kossuth Lajos Reálgimnázium 1929 októberében kezdte meg a tanítást, nyolc osztállyal. 1950-ben kapott helyet az épületben az 5. számú Gépipari Technikum három gépészi osztállyal. A következő évben acélszerkezeti osztályok is indultak, az országban egyedüliként. Majd légi közlekedési szakképzési is folyt 1960-tól 1969-ig. Ma a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Technikum működik az épületben. Jánszky Béla Schulek Frigyes tanítványa volt a Műegyetemen. 1907-ben aranyérmet nyert a pécsi országos kiállítás népművészeti pavilonjával. Kós Károllyal együtt építette a zebegényi templomot. 1912-ben egyik alapítója volt a Kecskeméti Művésztelepnek, melynek épületeit szintén együtt tervezte Szivessy Tiborral. A Puskin mozi belső kiképzését és az Uránia filmszínház átépítését is együttesen valósították meg. Szivessy Tibor tanulmányait szintén a Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta, és Münchenben fejezte be. Saját építészeti irodája 1949-ig állt fenn, majd az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezője volt nyugdíjba vonulásáig. Legjelentősebb munkáit Jánszky Bélával együtt tervezte.
BÍRÓ MIHÁLY
Bíró Mihály utcai Könyvtár
Hol található? Bíró Mihály u. 1. Az emléktábla a Bíró Mihály és a Baross utca kereszteződésénél, az egyik lakóház falán található. Bíró Mihály (1886-1948) festőművész, grafikus, főiskolai tanár volt, könyvtárunk utcájának névadója.Az iparművészet és az alkalmazott grafika különböző műfajaiban tevékenykedett 1910-től. Karikatúrákat, illusztrációkat, ex libriseket rajzolt, használati tárgyakat tervezett, reliefeket és szobrokat készített. Fő alkotóterületévé a plakáttervezés vált, elsősorban az MSZDP politikai agitációjának szolgálatában. Legismertebb plakátja a Vörös kalapácsos ember (1911). A Tanácsköztársaság május 1-jei ünnepi dekorációinak tervezését és kivitelezését irányította, részt vett a fegyveres harcokban. Választási plakátokat tervezett az Osztrák Szociáldemokrata Párt számára (1920 és 1930). Külföldön is sok megrendelést kapott kereskedelmi, sajtó- és filmplakátokra. Berlinben az UFA Filmgyár alkalmazta. Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola újonnan létesített plakát tanszékének vezetője lett 1919-ben. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, a Bühne c. színházi lap, a Volk und Zeit és a Die Stunde rajzolója, majd Berlinben, Prágában, Párizsban élt. 1947-ben visszatért Magyarországra.