Áprád-házi Szent Erzsébet szobra
Date
2022-06-10
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
"Hol található? A Szent Erzsébet téren, a templom előtt.
Ki az alkotó? Pannonhalmi Zsuzsa, 1997.
1997-ben készült el a templom teljes külső felújítása. Ez év őszén a templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész 5 méter magas Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, amit Paskai László bíboros áldott meg, mely a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, közadakozásból épült.
Mázas kerámiából készült a szobor és a nyolc domborműből álló kompozíció, Szent Erzsébet életéből vett jelenetekkel.
Három méter magas a nyolcszögletű talapzat, amelyen áll a baldachinos sátor, ennek csúcsán pedig a 2,2 méter magas főfigura. Az alkotó így jellemzi a szobrot: „A gótikát idéző ruharedők játéka, finom színek alkalmazása, a visszafogott mozdulat a fejre, az arcra irányítja a figyelmet. Az emlékmű hatását fokozza a Szent életének legjellemzőbb szimbóluma, a rózsa, amely tömegében és az íves architektúrán elhelyezve transzcendenssé teszi a figurát. A templom téglaépülete jól harmonizál az emlékmű meleg színeivel.”
Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikus, érdemes művész, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője.
Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Már gyermekként eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal, akivel aztán boldog házasságban élt. Erzsébet Wartburg vára alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Hat év múlva, férje halála után el kellett hagynia a várat, nélkülözések közepette élt gyermekeivel. Majd Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Tiszteletére az első templomot testvére, IV. Béla építtette Kápolnán. Melyet még számos másik templom követett Bogotától Kassáig. Liszt Ferencet is megihlette, aki oratóriumot szentelt neki.
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában, pedig abban az évszakban nem nyíltak virágok. A legenda szerint Isten segítette meg őt, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét.
A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve (mely eredetileg Erzsébet királyné, Sisi nevét viselte) kerületünket 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetnek."