Teszt Gyűjtemény 2
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Teszt Gyűjtemény 2 by Author "Bíró Mihály utcai Könyvtár"
Now showing 1 - 15 of 15
Results Per Page
Sort Options
Item Anyák szobraBíró Mihály utcai KönyvtárMagyarországon 1925-ben, - a négy évvel korábban alakult - Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. A szervezet gyűjtést rendezett, melynek eredményeképpen Kaszab Károly szobrászművész megalkotta az Anyák szobrát. A szobor a Szent Erzsébet téren, a templom előtti tér bal oldalán áll. Az anya nőalakját a téren lakó 12 gyermekes Melis Andrásnéról mintázta. Ezzel a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek vasöntő üzemében elkészült a világon az első Anyák Szobra. 1933. május 28-án vasárnap délelőtt került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére és megkoszorúzására. A tér zsúfolásig megtelt a nagy eseményre, mintegy 16 000 ember szorongott az avatásra várva. A szobor, mint az Anyák tiszteletére állított emlékmű egyedülálló volt az egész világon. Méltán váltott ki visszhangot a világsajtóban. Az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezetének nemzeti folyóiratai az Egyesült Államokban, Kanadában Ausztráliában, Angliában és Japánban is megemlékezetek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt eme nagyszerű akciójáról. Méretei: 150 cm műkő talpazaton áll a 186 cm a bronzszobor, anya két gyermekkel. Felirata: „Állj meg és gondolj édesanyádra.” alatta: „A pesterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportjai és tanulói 1933.”Item Az Eötvös Loránd Technikum homlokzatának szobraiBíró Mihály utcai KönyvtárA műemléki védelem alatt álló Eötvös Loránd Technikum főbejárata felett, a homlokzaton öt szobrot találunk, melyek a tanulók életéből vett jeleneteket ábrázolnak.A szobrokat körülvevő oszlopoknál jól látható, kivehető a szecessziós stílusra jellemző népi motívumok alkalmazása. A főbejárattól jobbra, az iskola falán található két festmény Kossuth Lajosról. Az egyik az 1848-as szabadságharc idejében, a másik pedig 1880 körüli időkben ábrázolja a hazafit. Az iskola épülete 1929-re készült el, Jánszky Béla (1884-1945) és Szivessy Tibor (1884-1963) tervei szerint, szecessziós stílusban. Tervükkel a Lechner Ödön Társaság aranyérmét nyerték el. Az épület abban az időben Budapest legmodernebb iskolája volt. A Kossuth Lajos Reálgimnázium 1929 októberében kezdte meg a tanítást, nyolc osztállyal. 1950-ben kapott helyet az épületben az 5. számú Gépipari Technikum három gépészi osztállyal. A következő évben acélszerkezeti osztályok is indultak, az országban egyedüliként. Majd légi közlekedési szakképzési is folyt 1960-tól 1969-ig. Ma a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Technikum működik az épületben. Jánszky Béla Schulek Frigyes tanítványa volt a Műegyetemen. 1907-ben aranyérmet nyert a pécsi országos kiállítás népművészeti pavilonjával. Kós Károllyal együtt építette a zebegényi templomot. 1912-ben egyik alapítója volt a Kecskeméti Művésztelepnek, melynek épületeit szintén együtt tervezte Szivessy Tiborral. A Puskin mozi belső kiképzését és az Uránia filmszínház átépítését is együttesen valósították meg. Szivessy Tibor tanulmányait szintén a Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta, és Münchenben fejezte be. Saját építészeti irodája 1949-ig állt fenn, majd az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezője volt nyugdíjba vonulásáig. Legjelentősebb munkáit Jánszky Bélával együtt tervezte.Item EmberpárBíró Mihály utcai KönyvtárA Csepeli átjáró közelében, a Baross u. 43. számú ház előtt, a lakótelep parkjában áll Kampfl József mészkőszobra. 1978. szeptember 23-án, a Képzőművészeti Világhét alkalmából avatták fel. Egy női és egy férfi alakot formál, egymásnak ellentétes ülő pozícióban. Kampfl József (1939- ) művészetével a klasszikus szobrászati hagyományt ápolja. Bronz- és kőportréi, díszítőplasztikái, síremlékei mellett kiemelkedő jelentőségű munkásságában a díszkutak tervezése. A Pesterzsébet újság 2014 augusztusában számolt be a szobor megrongálásáról: „Vandálok rongálták meg a Baross utca 43. szám előtti parkban Kampfl József Emberpár című szobrát. Az unatkozó barbárok letörték a szobrok orrát és összefirkálták az alakokat. A Budapest Galéria felkérésére a napokban a szobrász kijavította a szoboralakokat, így azok ismét épen, szépen mutatkozhatnak a járókelők előtt.”Item Kígyós nőBíró Mihály utcai KönyvtárA Köves utca 1. szám alatt, a Dél-pesti (Jahn Ferenc) Kórház főbejáratával szemben, a parkban található Vilt Tibor 4 méteres fekvő bronzszobra. 18 évig tartott míg felállították, illetve elhelyezték a szobrot, ugyanis 1962 novemberében kapta a szobrász a megbízást a szoborra, amit végül is 1980. decemberében helyeztek el. A fekvő nőalakon kígyó tekereg. Aszklépiosz a gyógyítás istene az ókori görög mitológiában. Botja a gyógyítás művészetét szimbolizálja: a kígyó, amely képes levedleni a bőrét, az újraéledő testet jelképezi. Vilt Tibor (1905-83) a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, majd 1945 után részt vett az Európai Iskola munkájában. 1957-ben – a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt – internálták. A 60-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Később az üveg felhasználásával is kísérletezett.Item Klapka György szobraBíró Mihály utcai KönyvtárPesterzsébet mindig is szívesen emlékezett a ’48-as hősökre, rengeteg közterület őrzi nevében emléküket. Ebbe a sorba illeszkedik Klapka György (Temesvár, 1820 – Budapest, 1892) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter is. A komáromi vár kapitányaként, védőjeként híresült el, de több dicső haditette is volt (a császári csapatok Pozsonyig való visszaszorítása, Győr megszállása). A róla elnevezett téren, a református templom bejárata előtt helyezkedik el a fából készült alkotás. 1999-ben készítette és ajándékozta a szobrot a kerületnek id. Balás Ede fafaragó művész. A szobor talapzatán található egy márványtábla a születési és halálozási adatokkal.Item Kölcsey mellszobraBíró Mihály utcai KönyvtárKölcsey mellszobra a Topánka utcában, az emeletes házak közötti parkban áll, nem messze könyvtárunktól. 1,4 m magas henger alakú márványoszlopon 60 cm-es a bronz mellszobor, mely 2006-ban készült. A szobor Komár Ibolya adománya Pesterzsébetnek. Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott. Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.Item Kossuth-szoborBíró Mihály utcai KönyvtárA pesterzsébeti Kossuth téren, a Városháza előtt áll 1909. október 3. óta a Füredi Richárd (1873-1947) és Horvay János (1874-1944) szobrászok alkotta Kossuth-szobor, mely a kerület legrégebbi köztéri szobra. A bronzszobor Stiassny Rezső öntödéjében készült el, a kőtalapzat (haraszti kőből) Král Lajos óbudai kőfaragó mester munkáját dicséri és Bocsák Antal állította fel. A szobor talapzata 2 m 17 cm, maga a szobor 2 m 30 cm magas. 2014-ben a Fővárosi Önkormányzat jóvoltából díszvilágítást kapott az alkotás. Biroy Béla 1870-ben írt levelet az emigrációban élő Kossuth Lajosnak, engedélyt kérve, hogy róla nevezhessék el a telepet Kossuthfalvának. Ráadásul az egyik parcelláját Kossuthnak szándékozott ajándékozni, amit ő felajánlott egy nehéz sorsú honvédnak vagy családjának. A Kossuth-kultusz egyik megnyilvánulása volt a számtalan szobor állítása itthon és külföldön egyaránt. Először Miskolcon állítottak szobrot 1895-ben, halála után egy évvel. A korabeli Nagy-Budapestet számítva, a fővárosban először Rákospalotán készült emlékszobor Kossuthról 1908-ban, a következő évben Pesterzsébeten. 1902-ben kezdődött el a gyűjtés a szoborra, Kossuth születésének centenáriumán. Szeptember 19-én díszközgyűlésen fogadták el a javaslatot, hogy „a község erre alkalmas szép helyén Kossuth Lajos emlékére szobor állíttassék fel, mely czélra a közgyűlés 500 korona adományt szavaz meg” – áll az Erzsébetfalva c. folyóirat 1902. szeptember 21-ei lapszámában. Pár nappal később az összeget 1000 koronára emelték. Ezt követően 7 évig folyt az adománygyűjtő, szervező munka. Végül 8000 korona tiszteletdíjért adta a megbízást a szobrászoknak az Erzsébetfalvai Függetlenségi és 48-as Polgári Kör. Füredi Richárd Stróbl Alajos növendéke volt. Ő készítette a millenniumi emlékmű három királyalakját, Madách Imre szobrát, Ipolyi Arnold szegedi és Melius Péter debreceni emlékművét. Legkedveltebb műfaja azonban a síremlékszobrászat volt, Jókai-síremlékét is ő tervezte. Horvay János első nagyobb műve a ceglédi Kossuth-, majd a pécsi Zsolnay-szobor (1902) volt. 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét kapta. A Parlament előtt álló Kossuth-szobrát 1927-ben leplezték le, majd fő művét pesszimistának minősítve 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, később Dombóváron állították fel. Az erzsébeti szobor avatási ünnepélyének kiemelt díszvendége Kossuth Ferenc miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia volt. Az Erzsébetfalvai Közlöny 1909. október 10-ei száma idézi ünnepi beszédét: „Azt mondotta édes atyám egykoron, hogy mikor nem lesz többé, sírjából messzebb fog elhallani hangja, mint ahogy elhallatszott életében. Igaza volt az ő próféta szellemének, mert most az ő hangja megszólal minden magyar ember szívében. (…) Én az ő oldala mellett tanultam meg hazámat szeretni, az ő oldala mellett tanultam meg hazámat szolgálni. Fájdalom, az ő tehetségeinek nagyságát nem örököltem, de az ő hazafiaságának teljességét igen. Ezen hazaszeretettől vezéreltetve szolgálom hazámat, van tehát jogcím, úgy is, mint az ő fiának, de úgy is, mint magyar embernek és mint a függetlenségi párt vezérének megköszönni önöknek azt, hogy a magyar függetlenség eszméje megtestesítőjének szobrot állítottak.” Sok érdekességet olvashatunk még a Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten című, dr. Bogyirka Emil által összeállított könyvben. Melyet a Pesterzsébeti Múzeum adott ki 1992-ben.Item Kutya szoborBíró Mihály utcai KönyvtárA Serény u. 1. szám alatti Német Nemzetiségi Gimnázium (DeutschesNationalitätengymnasium) előterében, a zárt udvar egyik kerítésoszlopán üldögél egy kutya. 1955-ben állították fel a szobrot, Szöllősi Endre alkotását. Mészkőből készült. Az épület is az 1950-es évek közepén épült, stílusát tekintve szocreál. Az épület eredetileg általános iskolaként üzemelt, felújítási munkálatok után 1990-ben nyílt meg újra, immár a kerület önálló intézménnyé alakult német gimnáziumának adva otthont. Az évek során a kutya az iskola kabalafigurája lett. Szöllősi Endre (1911-1967) már gyermekként kiállításon szerepelt, 1932-től a Szocialista Képzőművészeti Csoport tagja volt, melynek minden kiállításán részt vett. Kisplasztikákat, portrékat, plaketteket, rajzokat készített. Művészetének egyik központi témájává az állatszobrok váltak. Köztéren tíz szobra áll.Item Petőfi szoborBíró Mihály utcai KönyvtárPetőfi egész alakos szobra a Kossuth Lajos téren, a Városháza melletti parkban, a Nagy-Győry István utca felőli részen áll. 2002-ben állították fel a mészkő talapzaton álló bronzszobrot. A kb. 150 cm-es mészkő posztamensen álló bronz szobor lobogó köpenyben, kezében tollal ábrázolja költőnket, amint egy könyvbe ír. A posztamensen a 'Sors nyis nekem tért' című verse olvasható. A szobor Komár Ibolya adománya. Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott. Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.Item Requiem - Szárnyas lovak (Gördülő lovak)Bíró Mihály utcai KönyvtárAz Ady Endre utca 98. szám alatt, a Lajhta László Alapfokú Művészeti Iskola, közkeletű nevén a Zeneiskola oldalfalán látható a Requiem, vagy másként Szárnyas lovak, Gördülő lovak című alkotás. Nem ez az első hely, ahol látható volt az alkotás, megfordult már a Millenáris Parkban, a Pesterzsébeti Múzeum kertjében és volt műtermi tárgy is. Minthogy az eredeti megrendelő nem vette át az elkészült művet. 2005-ben került a mostani helyére a páros dombormű, mely Vörösmarty mellszobrához hasonlóan szintén Kocsis Előd bronzból készült alkotása. Kocsis Előd (1948- ) tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában kezdte. 1987-ben telepedett át Magyarországra. Műveinek világát a magyar történelemből, a keresztény kultúrából, a természet formáinak változatosságából meríti. Számos köztéri és beltéri szobrot készített egyházi megrendelésre. A Zeneiskola 1992-ben vette fel Lajtha László zeneszerző, néprajzkutató, zenepedagógus nevét. 1996-ban az oktatás kibővült egyéb művészeti tárgyakkal, így a néptánc és a képzőművészet tanításával. 2001 szeptemberében költöztek mostani helyükre, az Ady Endre utcába.Item Széchenyi mellszobraBíró Mihály utcai KönyvtárSzéchenyi mellszobra a róla elnevezett utca és a Kossuth Lajos utca sarkán, zöld környezetben áll. 2003 novemberében avatták fel a műkő oszlopon álló bronz mellszobrot. Érdekesség, hogy Lelkes Márk 2010-ben Zalaszentgróton is készített egy hasonló Széchenyi szobrot. Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott. Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.Item Szoptató anyaBíró Mihály utcai KönyvtárMedgyessy Ferenc (1881-1958) Szoptató anya című mészkő szobrát 1962-ben állították fel a Gaál Imre Galéria belső kertjében. A kb. egyméteres posztamensen álló szobor egy gyermekét szoptató anyát ábrázol. A művész a szobor első változatát még 1917-ben, az első világháború alatt feleségéről, a lengyel Maria Kienich-ről és közös kislányukról mintázta. Medgyessy 1917 és 1955 között méretben és anyagban az anya-gyermek téma számos változatát készítette el. Műveit fehér és vörös márványból, gipszből, bronzból, de még terrakottából is megformálta. A művészettörténészek szerint életműve egyik legfontosabb darabja ez a szobor, mert a szoptató anya az intimitás és a bensőségesség különleges összhangját ábrázolja. Több helyen megtalálható az országban ez a szobor, a Gellérthegyen, a debreceni Nagyerdőn és Szolnokon, a megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet Hősök téri épületének (egykori SZTK) udvarán is áll egy belőle. A mű érdekessége, hogy ennek a szobornak a kőből készített változata díszítette az 1983-ban kibocsátott zöldszínű ezerforintos bankjegy hátoldalát.Item TáncolókBíró Mihály utcai Könyvtár1968-ban készült el Tar István alkotása, a Táncolók. A Téglagyár téren, a Gubacsi lakótelep főterén, a házak között, a Dunához közel található. 170 cm műkő talpazaton áll, maga a szobor 220 cm magas, két táncoló bronz nőalakot ábrázol. A leány-pár csupa lendület, heves mozdulatok, pörgő szoknyák, pezsgő ritmus jellemzi az alkotást. Tar István (1910-71) mestere Bory Jenő volt. Mintegy 50 szobra áll köztéren. 1958-ban megkapta a Brüsszeli Világkiállítás bronzérmét, 1968-ban érdemes művész lett. A Magyar Képzőművészek Szövetségének egyik alapító tagja, a szobrász szakosztály titkára volt. Néhány évig az Iparművészeti Főiskola ötvös szakának tanszékvezetője is volt. 1967-től a Kilencek-csoport tagja. „Legfőbb szobrászi problémája maga az emberi alak. Realizmusa belső meggyőződéséből fakadt, az élet egész drámája, lírája, minden öröme és szenvedése az ember robusztus, tömör vagy nyúlánk, karcsú, részletformákat elhagyó figurájában sűrűsödött.” – áll a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban. Úgy tartják, hogy egyéni stílusát leginkább pesterzsébeti szobra reprezentálja.Item Vizsolyi János térplasztikáiBíró Mihály utcai KönyvtárVizsolyi János díszpolgárként sok szállal kötődik kerületünkhöz, Pesterzsébet több pontján is találkozhatunk szobraival. Ő maga így fogalmaz művészeti stílusáról: „azért vonz jobban a nonfiguratív ábrázolásmód, mert a lehetőségek végtelenét látom benne, míg a figura nagyon megköti az arányokat és a léptéket”. Vizsolyi János 1987-ben, Kő Pál növendékeként végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Elkötelezett híve a nonfiguratív művészetnek. A sík, az egyenes, a csiszolt és durva felület kontrasztja foglalkoztatja. Egy ilyen mű megalkotásához nem ötlet, „ehhez állapot kell”. Üzenet - ahogy mondja - nincs. Valakit vagy megérint az alkotás, vagy nem. Nem a valóságot akarja visszaadni, hanem érzéseket, érzeteket keltve, a szívén keresztül akar a szemlélőre hatni. Egy 2014-es cikkben ezt olvashatjuk egyfajta ars poetica-ként: „Amikor elkészülök a munkával, akkor elégedett vagyok, de amikor eltelik egy kis idő, akkor mindig feléled bennem a vágy, hogy jobbat csináljak. Az Oscar Wilde-idézet, miszerint egy művész számára az lenne az igazi tragédia, ha tetszene neki másnap is az, amit előző nap alkotott, azért fontos számomra, mert ez esetben nem lenne hajtóerő az alkotó számára, hogy jobbat csináljon, mint korábban, meg lenne elégedve magával és megragadna egy szinten. Az alkotás lényege, hogy nagyon relatív, egy adott esetben mi a jó megoldás, mert az ember mindig másként akar formálni és ezt a késztetést nagyon nehéz visszafogni.” Három, kőből készült alkotásával találkozhatunk a Városházával szemközti füves zöldterületen: Csiga, Kuporgó, Térplasztika címmel. 2008 óta kuporognak itt. 2009 óta látható az uszoda közelében a Metszéspont című, márványból készült alkotása. Az Ady Endre téri parkban áll Megtörve című nonfiguratív márványszobra. 2010. május 20-án avatták fel a térplasztikát. A Tátra téri piac kerítésén belül találhatóak Egyensúly, illetve Zuhanás című kisplasztikái. 2012. júniusa óta állnak ott a márványból készült alkotások. A Helsinki úton, a Pesterzsébet és Soroksár határán álló Juta-domb helyén, az egykori harcok színteréhez közel avatták fel 2017-ben Memento Vivere! (Gondolj az Életre!) című, az ’56-os forradalmároknak emléket állító alkotását. A Városháza háta mögött, a házasságkötő terem előtti teraszon is találunk egy alkotást a művésztől, 2018-ból. Kicsit más jellegű alkotás a díszkút, mely a Kossuth Lajos utca és a Vörösmarty utca sarkán áll. 2002-ben állították fel ezen a sétálgatók és a kisgyerekesek által igen kedvelt helyen. A kút maga kereszt alakban egymásba illesztett mészkőtömbök, melyek kör alakú, kétlépcsős talpazaton állnak.Item Vörösmarty mellszobraBíró Mihály utcai KönyvtárA Vörösmarty utca 128. szám alatti általános iskola kerítéssel zárt, parkosított előkertjében áll a névadó talapzaton álló bronz mellszobra. 2000. májusában, Vörösmarty születésének 200. évfordulóján avatták fel Kocsis Előd bronzszobrát. Az iskola 1927-ben épült, 1995-ben vette fel Vörösmarty nevét. 2018-tól a református egyház az iskola fenntartója. Kocsis Előd (1948- ) tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában kezdte. 1987-ben telepedett át Magyarországra. Műveinek világát a magyar történelemből, a keresztény kultúrából, a természet formáinak változatosságából meríti. Számos köztéri és beltéri szobrot készített egyházi megrendelésre.