1308 FSZEK Dagály utcai Könyvtár2024-09-122024-11-072024-09-122024-11-0720139789632612522https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/51394Ha nem megy el az eszünk Bejelentkezésünkben biztattuk önöket, hogy írjanak olvasmányélményeikről. Hogy ez a blog ne csak a könyvtárosok, henem az olvasók fóruma is legyen. Örömmel jelenthetem, hogy megérkezett az első fecske. Ezúton is köszönjük! - eh könyvajánlója - „Ha legalább néha nem megy el az eszünk, akkor nincs is remény.” (Rachel Joyce) Rachel Joyce első regénye egy igazi utazásra hívja az olvasót, méghozzá gyalogosan. Harold Fry a történet főhőse már nyugdíjba vonult, a hétköznapok monotonitásában él feleségével. Ezt az egyhangúságot egy régi kolléganőjétől kapott levél töri meg. Quennie Henessy egy angliai idősek otthonában haldoklik, és levélben búcsúzik Haroldtól. Harold válaszlevéllel a kezében elindul a postára, de mielőtt feladná a borítékot, egy fiatal lánnyal beszélget. Ez változtatja meg a történet menetét. Harold elindul vitorláscipőjében, könnyű kabátjában, hogy személyesen kézbesítse Quenninek írt sorait. A közel kilencszáz kilométer megtétele alatt bontakozik a történet a múltban és a jelenben egyaránt. Megismerhetjük Harold feleségét Maureent, és bepillantást kapunk addigi életébe. Útja során pedig sok emberrel találkozik, melyből erőt tud meríteni az eltervezett kihívás véghezviteléhez. Harold varázslatos utazása nemcsak kilométerekben mérhető, hanem lelki folyamataiban, a gyaloglás során tett felismeréseiben is. Alkalma lesz rá, hogy újragondolja és átértékelje eddigi életét. Eközben kerül az olvasóhoz egyre közelebb. Ez a könyv méltán példázza, hogy a cél elérésében a legfontosabb az út, melyet megteszünk.