1302 FSZEK Radnóti Miklós Könyvtár2024-09-292024-11-072024-09-292024-11-0719949637977481https://dspace.fszek.hu/handle/20.500.14711/51420Költőien lakozik az ember Elképzelhető (vannak ilyen emberek a műveltek és okosak között is), hogy valakinek nem akaródzik hozzáfogni hatszáz oldalas filozófiai értekezések tanulmányozásához, pedig amúgy érdekli a filozófia. Márpedig, ha így van, hogyne érdekelné az illetőt korunk kétségkívül legnagyobb hatású filozófusának, Martin Heideggernek a munkássága. - K.B. írása - Nos, jó hír lehet számára, hogy ez a gyűjteményes kötet megspórolhatja a komoly tanulmányozás nehézségeit, s ugyanakkor mégiscsak bevezet a heideggeri gondolkodásmód rejtelmeibe. Ahhoz, hogy a Heidegger szövegeket megértsük nem szükséges magunkévá tennünk a „nagy filozófia” bonyolult, többnyire latin és görög nyelvű terminológiáját. Csupán némi elmélyült figyelmet igényel, hogy az efféle kifejezéseket, mint: jelenvalólét, kéznéllevő, kézhezálló, benne-lét, otthontalanság, nyitottság, stb. - magunk is elképzeljük és továbbgondoljuk. És ezzel már benn vagyunk a heideggeri világlátás, létértelmezés, lényegében a sajátos heideggeri nyelvezet sűrűjében. A kötet fordítói több módon: magyarázatokkal, utalásokkal és körülírásokkal igyekeznek eligazítani bennünket. Ugyan éppen filozófusunk mondja ki, hogy a filozófia ugyanúgy nem fordítható, mint a költészet, de szerencsére ez a mi fordítóinknak nem szegte kedvét. Lehet, hogy nem ugyanúgy értjük, mintha németül olvasnánk, de nekünk ennek az újfajta látás -és gondolkodásmódnak a megismerése magyarul is megéri a fáradságot. Ami e könyv alapján nem is olyan túl nagy fáradság. A meglepően új meggondolások, váratlan felismerések bőven kárpótolnak érte. És ha már fordítás, érdemes felfigyelni a filozófus egy-egy kiemelt szavának érdekes kapcsolatára a szó magyar megfelelőjével. Keresztury Dezső, verseinek fordítója írja, hogy a már idős gondolkodó megdöbbent amikor megtudta, hogy a magyar nyelvben a gondolkodás szó a gond szó ragozott változata. Neki ugyanis németül hosszan kellett bizonygatnia, hogy a gond (Sorge) lényegi kapcsolatban áll a gondolkodással (Denken). Ugyanígy érdekes lehet a heideggeri nyelvezet szempontjából a mi világ szavunk, ami egyszerre jelenti a világot és a világosságot. Ez szintén nem érdektelen ösvények felé vezet a heideggeri nyelvezet erdejében. A gondolatok igenis átadhatók, ha nem légből kapottak, de a földszagú valóságból erednek. Miért ne értenénk meg magától értetődő egyszerűséggel Heidegger szövegeit? Ráadásul tudjuk, hogy a nagy gondolkodó egyúttal jó tanár is volt, a fiatal hallgatók örömmel látogatták előadásait, követték gondolatmenetét. Megértették, hogy a tanár úr az élet nagy vállalkozására, a döntések fölvállalására biztatta őket. Mondogatták is egymás között – döntöttem, csak még nem tudom miről. Martin Heidegger: "...költőien lakozik az ember..." (Budapest, 1994)