Engelbrecht Vendéglő
Date
1890
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Abstract
Az Engelbrecht Vendéglő - hivatalos nevén „Vendéglő a Zöld Vadászhoz” - Rákosszentmihály második legnagyobb és egyik legkedveltebb vendéglője volt az 1890-es évektől négy évtizeden át. Képviselőtestületi ülések, döntések, jótékonysági célú bálok helyszíneként a község társadalmi életében is fontos szerepet játszott.
Description
1892-ben nyílt meg a sokak által csak „Engli”-nek nevezett vendéglátóhely a Pálfi - régi nevén Paulus - téren. Pontos, figyelmes kiszolgálás, olcsó árak - így hirdette magát. Itt volt a lóvasút végállomása.
A vendéglő tágas helyiségeiben a korabeli vendéglőkhöz hasonlóan még színielőadásokat is lehetett tartani, táncteremmel, kerthelyiséggel rendelkezett. Jótékonysági bálok, május 1-i és szüreti mulatságok valamint cigánybálok is zajlottak itt.
Mivel Engelbrecht József a rákosszentmihályi képviselőtestület tagja, valamint a katolikus egyháztanács pénztárnoka is volt, így vendéglőjében lehetett befizetni az egyházadót.
Itt alakult meg és tartotta összejöveteleit a templomépítő bizottság, mely a rákosszentmihályi katolikus templom építésére indított gyűjtést, s melynek elnöke Regele János királyi tanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának iroda főigazgatója, Rákosszentmihály köztiszteletben álló személyisége volt, aki nagyon sokat tett a község felvirágoztatásáért.
A templom alapkövét 1902 júniusában tették le, s még ebben az évben októberben el is készült. 1902. október 5-én szentelték fel.
Itt ült össze az a bizottság is, amelyik a rákosszentmihályi Kaszinó létrehozását tűzte ki célul. A bizottság elnöke Pálfi János, az Almásy Pál telep elnöke, Szentmihály egyik „alapító atyja” volt.
Hogy a pénzügyek intézéséhez se kelljen sokat utazni, 1904-ben megalakult a „Rákosszentmihály és vidéke Első Takarék és Hitelszövetkezete”. Ez a társaság is itt tartotta rendszeres közgyűléseit, ahogy a „Vasárnapi Reggeliző Társaság” is törzshelyének tartotta a vendéglőt: a vasárnapi szentmise után ide tértek be rendszeresen egy kis ebéd előtti aperitifre.
Egy elhíresült fogadás is itt született: Szacsvay Imre, a Nemzeti Színház színésze, aki távgyalogló is volt, valamint Déry Béla festőművész fogadást kötöttek, hogy a Rákosszentmihály és Fót közötti út 3 óra alatt megtehető gyalog. Csatlakozott hozzájuk Pálfi János is, mindannyiuknak sikerült 2 órán belül megtenni az utat.
Mint Szentmihály oly sok vendéglőjének, a világgazdasági válság, majd a második világháború utáni időszakban az Engelbrechtnek is leáldozott a csillaga.
Az épület ma is áll a Pálfi téren, üresen, elhagyatott állapotban.
A Vendéglősök Lapja írja 1908. május 20-i számában:
„Ezek a szentmihályi telepek a fák sürüjében oly meghitten mosolyognak reánk, hogy fölenged szivünkről minden bu és gond, különösen ha betekintünk Engelbrecht József „Zöld Vadász” vendéglőjébe, ahol minden kapható, mi szemnek, szájnak izletes, mi jó falat s mi édes ital e szép
Hunniában terem. Gyönyörü helyiség, kitünő gazda szivessége méltó koronája rákosi kirándulásunk élveinek. Szinte rosszul esik a vendéglőnél fölkapnunk a kis lófejüre, hogy visszakocogjunk füstös lármás városunkba.” (3.p.)
-----
Források:
Lantos Antal: Kerületünk épített világa .- Budapest: Máyer Ny. és Kvk., 2006.
Lantos Antal: Rákosszentmihály története a kezdetektől 1950-ig .- Budapest: XVI. Ker. Önkormányzat, 2002.
Széman Richárd-Varga Ferenc: Vendég-látó : Kocsmák, kávéházak, kaszinók .- Budapest: Corvin Művel. Ház, 2014.
Vendéglősök Lapja, 1908/10. sz. (május 20., 24. évfolyam), 3.p.
digitálisan itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_VendeglosokLapja_1908/?pg=0&layout=s (Letöltve: 2025.04.23.)
Fotó:
1. Lantos Antal: Kerületünk épített világa
2. Buzási Erika
Fotó: Buzási Erika