Ajánló 9789632939858
Date
2019
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Athenaeum
Files
Abstract
Az angolnakérdésről
Patrik Svensson: Tenger a tengerben
Mi a közös Arisztotelészben és Sigmund Freudban?
Sok minden megfordulhat erre a kérdésre az ember fejében, de szerintem az utolsó lenne, hogy mindketten boncoltak angolnát…
Megmondom nektek őszintén, amíg a kezembe nem akad ez a könyv, halvány fogalmam sem volt arról, hogy egyáltalán létezik az angolnakérdés. Ez az állat, ahhoz képest, hogy mennyire ismert, szinte egyáltalán nem ismert. Úgy értem, tudjuk, hogy van - akit ez izgat az kifogja; aki szereti, az megeszi - de az életmódjáról elég keveset tudunk, a szaporodása pedig kész rejtély. Olyannyira, hogy a jó öreg Arisztotelész még azt gondolta, hogy sárból születik.
- Novák Péter írása -
A legtöbben elfogadják azt a nézetet, hogy az összes európai és amerikai angolna Sargasso-tengerben születik, ami egy tenger a tengerben, ahogy Patrik Svensson esszéregényének címe mondja.
Az angolna kis, lárvaszerű lényként indul neki az életnek, olyan akár egy pár milliméteres fűzfalevél. Ez a kis átlátszó test a Golf-áramlat segítségével több ezer kilométert tesz meg az európai partokig. Ez az út akár három évig is tarthat, és közben a kis angolna növekszik, és belép élete második szakaszába, üvegangolna lesz belőle.
Ezek az átlátszó, hat-hétcentiméteres lények kezdenek el folyásiránnyal szemben felúszni a folyókon, miközben alkalmazkodnak az édes vízhez. Az út során megnőnek, megizmosodnak, bőrük besötétedik, állkapcsaik megerősödnek, és mire megtalálják azt a helyet, amit alkalmasnak találnak a letelepedésre, bronzangolnává válnak.
Az angolna, olyan akár a tank, mindenen átmegy, a legsűrűbb vízi növényzet sem állja útját, és akár órákig is képes haladni a nedves fűben, míg újra vizet talál. Barátunk ebben az állapotban éli le élete nagy részét, aztán egyszer csak, valamikor tizenöt és harminc éves kora között rájön a szaporodhatnék és megindul vissza a tenger felé. Teste ismét átalakul, uszonyai megerősödnek, a színe kivilágosodik és fényesebb lesz, belép élete negyedik, és utolsó szakaszába, ezüstangolna lesz belőle.
Az emésztőrendszere teljesen leáll, innen csak a tartalékai tartják életben, csak ilyenkor fejlődnek ki az ivarszervei, ismét alkalmazkodik a sós vízhez, szeme barnából kékre vált, hogy jobban lásson a mély tengerekben. Jelenlegi tudásunk szerint, ha eléri a Sargasso-tengert, szaporodik és elpusztul, de hogy ez az állat mennyire titokzatos, arra az is rávilágít, hogy senki nem látott még felnőtt angolnát a Sargasso-tengeren.
Svensson könyve két szálat visz párhuzamosan, egyrészt megtudunk kb. mindent az angolnákról, amit ismeretterjesztő szinten lehet, és közben eltűnődhetünk a szerzővel a világ nagy kérdésein. (Élet, halál, vonzalom, megismerés, stb.) A másik szálon pedig egy önéletrajzi történet folyik, ami főleg szerzőnk apjára koncentrál, aki megismertette őt a rejtélyes angolnákkal és a kíváncsiság fontosságával.
„Na mármost, az angolna sokat mesélhetne a kíváncsiságról – többet, mint a kíváncsiság az angolnáról.” Graham Swift: Lápvilág
Jut eszembe:
Graham Swift: Lápvilág (Swift kitűnő regényének főhőse sokat morfondírozik az angolnákról. Film is van belőle Jeremy Irons és Ethan Hawke szereplésével)
Rachel Carson: Néma tavasz (Carson is foglakozott angolnakutatással, mielőtt sikeres ismeretterjesztő könyveket kezdett írni, és természetvédő aktivistává vált. Ez a történelemformáló könyve értette meg emberek millióival, hogy a technológia milyen hatással lehet a környezetre.
Jean Rhys: Széles Sargasso-tenger (Semmi köze az angolnákhoz, csak a cím miatt jutott eszembe, és szerintem ott lapul sok könyvespolcon. Itt a kiváló alkalom elővenni.)