Kantler Vendéglő

Abstract

Az egykori Dittrich és Margit utca sarkán állt a híres Kantler Vendéglő, a sashalmi társasági élet fő színtere hála a megszámlálhatatlan jótékonysági estnek, bálnak, színielőadásnak, mulatságnak.

Description

Az egykori Dittrich utcán egészen a Margit utcáig megyünk, az utca jobb túlsó oldalán állt Kantler György háza és mellette nevezetes vendéglője. A Rákos Vidéke 1925-ben kelt több híradása szerint Kantler Györgynek, „Pestsashalom új vendéglősének” felesége az első háborúban fogadalmat tett: ha férje hazajön, kőkeresztet állíttat fel. Az örvendetes eseményre 1925. október hetedikén került sor, a sashalmi temető megnyitásakor szentelték fel a négy méter magas, bronz korpusszal ellátott keresztet, amelyre a vendéglős és felesége ezt a feliratot vésették fel: „Istenfélelem, a hit- és hazaszeretet a boldoguláshoz vezet. Ezt hirdesse örökké ez a kőkereszt, melyet Isten dicsőségére és a háborúból való szerencsés hazatérésre emeltetett 1925. szeptember 30-án Kantler György és neje.” Az „új vendéglős” fogalma relatív, hiszen ugyanezen hetilapban már 1923. október 7-én megjelent egy rövid hír a „Mamlasz estélyről”: „Szombaton este lesz a Kantler-féle vendéglő otthonában A Gyermekbarát Asztaltársaság családias összejövetele. Belépődíj nincs, ki-ki önként, jó szíve és tehetsége szerint adakozik. Az asztaltársaságnak már tekintélyes összege van együtt, amelyet több családias összejövetelen rendezett gyűjtés által fog az asztaltársaság gyarapítani. Adományokat elfogad Kantler Györgyné pénztárnoknő és Bugos Mihály buzgó tisztviselője a társaságnak, kit úgy a társaság, mint a postás kör nevenapja alkalmából szívélyesen ünnepelt.” A Rákos Vidéke 1925. 35. számából tudhatjuk meg, hogy ebben az évben újra életre keltették a Tolnay Károly alapította Egyenlőségi kört, amelynek találkozói ekkor már a Kantler termeiben kaptak helyet minden szerdán. „Az egyesület a minap ismerkedő estélyt rendezett a Kantler-vendéglő kerthelyiségében, melyen mintegy 150-en vettek részt. Olcsó, ízletes vacsora és jó bor, kellemes, szórakoztató kisebb előadás, jó zene, tombola, kitűnő hangulat és mindez belépődíj nélkül.” A hetilapok hírein túl a fennmaradt meghívók, plakátok is sokat elmondanak a vendéglő múltjáról. - 1932. január 9-re a sahalmi római katolikus egyházközség hirdetett katolikus bált. A műsorban a Holdkórosok című egyfelvonásos vígjátékot, világpostát, a Gandhi elindul egyfelvonásos tréfát és magánszámokat láthattak az érdeklődő hívők. - 1935. január 12-én a Nemzeti Egység Sashalmi Szervezete tartott műsoros farsangi bált. A műsorban többek közt Vadnay László Pótvizsga című egyfelvonásos vígjátéka, valamint az Obsitos című operett részletei hangzottak el. - 1936. március 5-re a vendéglő és Geiger J. Táncintézete küldött a márciusi báljára meghívót Joo János és István uraknak Sashalmon, a Határ utca 7-be. - 1938. május elsejére a sashalmi szociáldemokrata munkásság invitált egyszerű plakáton májusi ünnepélyére a vendéglő nagytermébe. A szöveg végén felszólítás állt: „Mindenki ott legyen!” - 1940 januárjában a Sashalmi Szociáldemokrata Munkásotthon Szövetkezet rendezett „Tréfás farsangi táncmulatságot” A zenét a „közkedvelt” Fürst zenekar szolgáltatta. Ugyanebben az évben a fenti szervezet Katalin bált is rendezett a Kantler összes termében. - A következő évben is mulattak, június elsején például a pünkösdi bálon táncolt a nagyérdemű közönség. - 1941. december 6-án Mikulás estet szervezett a Sashalmi Levente egyesület. „Kitűnő Jazz. Tánc reggelig.” hirdették. A régi vendégek visszaemlékezése szerint a vendéglő mindvégig megtartotta tipikus német mintájú felosztását, miszerint a bejáratból rögtön az ivóba vagy kocsmatérbe lépett a vendég, az ivó mögött állt az étterem, és legbelül a táncterem. A Dittrich, ma Batsányi úti oldalon apácarácsos, lampionos szeparékból állt a kerthelyiség. A szomszéd ház lakója, Peckay Endre színész 6 éves gyermekkorára emlékezve meséli, hogy a negyvenes években munkaszolgálatosokat szállásoltak el a táncteremben, akik édesapjától vásároltak barackot, hiányos étrendjük kiegészítésére. Szintén ő mondta el, hogy az ötvenes évektől a sokat megélt táncterem kultúrházként működött, ahova ő kezdetben függönyhúzogatóként, majd műkedvelő színészpalántaként járt. 1951 és 1954 között ebben az épületben kapott termet a Szabó Ervin Könyvtár, 1954-re 16557 kötetből választhattak az olvasói. Az Ikarus Művelődési Ház felépültével az épület megszűnt kultúrházként működni. A ház a hetvenes évek végéig Club Vendéglőként működött, ahol e sorok írója is megfordult néhányszor az akkoriban a közelben élő barátjával, (aki mára már a régi tulajdonossal, Kantler Györggyel egy helyen járja a végleges nagy szlalomot) egy kis sörözős csevegésre. A nyolcvanas évekre megszűnt vendéglő termeiben egy ideig a Gelka technikusai szereltek elromlott háztartási gépeket, mára magánlakásként őrzi a régi mulatságok visszhangját. ----- Forrás: Széman Richárd-Varga Ferenc: Vendég-látó : kocsmák, kávéházak, kaszinók nyomában (Kertvárosi helytörténeti füzetek 34. szám) .- Budapest: Corvin Művel. Ház, 2014. .- 64. oldal, Rákos Vidéke 1925/41.sz. (10.11.) 5.p. digitálisan itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_RakosVideke_1925/?pg=0&layout=s (Letöltés: 2025.04.15.) Rákos Vidéke 1923/40.sz. (10.07.) 6.p. digitálisan itt: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_RakosVideke_1923/?pg=0&layout=s (Letöltés: 2025.04.15.)

Keywords

Citation

URL