Tar Sándor: A te országod 9631421953
Date
2000
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Magvető
Files
Abstract
Tizenkét menet
-Novák Péter élménybeszámolója -
Tar Sándor novellákat olvasni olyan, mint egy tizenkét menetes nehézsúlyú bokszmeccs.
Az ember eleinte élvezi a helyzetet. A bemutatásnál még minden rendben van, nagy az önbizalom, vigyorog, kicsit árnyékbokszol a kameráknak, belenéz a nagy melák bárgyú szemébe. Kiütlek a ringből! Lezúzom az ostoba arcod! – ilyeneket sziszeg neki a foga között.
Az első menetekben sincs még semmi baj. Az ember beméri az ütőtávot, beugrik, kicsit megszurkálja gyors jobbosokkal, aztán elegánsan eltáncolgat, elhajol, a nagy majom meg csak lépeget utána. A szünetekben kiinteget a csajának, meg a menedzserének az első sorba.
Aztán a negyedik menetben kezd egy kicsit fáradni a lába, kénytelen közelebb engedi a melákot, egy-két nagy egyenes elcsattan, még csak a kesztyűn, vagy az alkaron, de a fájdalom már végigvibrál az agyáig. Aztán beszed egyet testre. Úgy érzi, a hangzavarban is hallja, hogy recseg-ropog belül. A következőre már készül, lejjebb teszi a könyökét, de abban a pillanatban ott marad a feje, és már jön is az egyenes. Érzi, ahogy a vér lecsordul a szemöldökén, egy pillanatra elhomályosul a látása, de szerencsére gongatnak.
Levasalják, iszik pár kortyot, legyezik, biztatják, de már semmi kedve visszamenni, ő tudja, hogy vége van. Már csak az jár a fejében, hogy mire fog hivatkozni a meccs után, hogy törött a lábujja, és a szemébe csorgott a vér..., mindegy is.
Még állja pár menetig, mert így trenírozták. Számolnak, kétségbeesetten kinéz, de nem lát már semmit a körülötte morajló arénából. És a nyolcadikban megkapja a taglót. Az agya meglódul, érzi, ahogy a kocsonyás massza ide-oda verődik a koponyájában, és elterül.
És olyan jó a padlón elnyúlni, kifújni az összes fáradt levegőt a tüdőből, és nem tudni semmiről...
Ha sikerült kedvet csinálni hozzá, itt lehet Tar Sándor novellákat olvasni, az Írások menüpont alatt. (flash player szükséges)